Pénzcentrum/Portfolio • 2020. február 18. 20:32
Soha nem volt még annyi megtakarítása a magyar lakosságnak, mint 2019 végén: átlépte a háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 60 ezer milliárd forintot. Ahogy sejtettük, tarolt tavaly a szuperállampapír: 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott. Ha az állampapír-forgalmazástól eltekintünk, a friss MNB-adatokból kitűnik a pénzügyi szektor egyre vérszegényebb teljesítménye a megtakarítások gyűjtésében.
Tavaly először 60 000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona, a kötelezettségek levonásával számított nettó pénzügyi vagyon pedig átlépte az 50 000 milliárd forintos határt - derült ki tegnap a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számláiból. Cikkünkben előbbivel, vagyis a széles értelemben vett megtakarítási piaccal foglalkozunk (amelyben az ingatlanok és tárgyi ingóságok nincsenek benne).
A 2019 végére elért 61 161 milliárd forintos bruttó pénzügyi vagyon 11,1%-os növekedést jelent az előző év végéhez képest. Ha a nominális növekedést vesszük alapul, akkor elmondható, hogy az elmúlt évtizedben nem gazdagodott még ilyen ütemben a magyar lakosság. Időközben azonban az infláció is gyorsult (decemberre 4,0%-ra), ezt figyelembe véve a háztartások megtakarításainak reálértéke tavaly 6,8 százalékkal. emelkedett. Ez már lassulást jelent az előző évhez képest.
Tavaly először fordult elő, hogy Magyarország legnépszerűbb megtakarítási formája már nem a folyószámla betét, hanem az állampapír volt. A MÁP+ értékesítési dömpingje nyomán 8047 milliárd forintra emelkedett 2017 végére a háztartások magyar állampapír-állománya, ebből 3196 milliárd forint hevert már a szuperállampapírban, pedig csak június 3-a óta elérhető a termék.
Tranzakciós alapon, abszolút összegét tekintve soha nem látott mértékben nőtt a magyar lakosság megtakarításainak az állománya, az így számított nettó növekmény ugyanis meghaladta a 3500 milliárd forintot. Látható az alábbi ábrán, hogy messze a legsikeresebb éve volt ez a lakossági állampapíroknak, olyannyira, hogy a folyószámla betétek és a készpénz növekedése is visszaesett 2018-hoz képest. Elmondható, hogy 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint maradt folyószámlán ragadt. 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető megtakarítási formákból ugyanennyi távozott (ide a befektetési jegyeket, a tőzsdei részvényeket, a nyugdíjpénztári megtakarításokat, életbiztosításokat és a lekötött betéteket soroljuk).
2008, vagyis a legutóbbi pénzügyi válság kezdete óta több mint 8-szorosára emelkedett a magyar háztartások hazai állampapír-állománya, ezzel a jelentősebb megtakarítások közül egyértelműen ez produkálta a legnagyobb növekedést. Az alacsony kamatkörnyezetnek tudható be, hogy a folyószámla betétek állomány is jelentősen, közel 4,5-szeresére ugrott több mint egy évtized legforgása alatt. A készpénz és a befektetési jegy is több mint duplázott.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az állampapír és a folyószámla betét után a készpénz a legnépszerűbb megtakarítási forma ma Magyarországon (természetesen emellett a pénzforgalmi szerepe is jelentős), majd pedig a befektetési jegyek, a lekötött betétek és a nem tőzsdei részvények következnek. A kifejezetten öngondoskodási (ráadásul sok esetben adókedvezménnyel összekapcsolt) termékek viszonylag gyenge elterjedtségét tükrözi az életbiztosításokban és a nyugdíjpénztárakban heverő vagyon relatíve kis összege.
Önmagához képest az állampapírok állománya nőtt tavaly a legnagyobb mértékben, 39 százalékkal. A tőzsdei részvényekben lévő pénz 25 százalékkal emelkedett, elsősorban a részvénypiacok jó hozamának (és nem a részvények népszerűségének) köszönhetően. A nyugdíjpénztárak állománya 9,0 százalékkal, az életbiztosításoké 8,1 százalékkal növekedett tavaly, miközben a jelentősebb megtakarítási formák közül egyedüliként a háztartási befektetési alapok állománya több mint 1 százalékkal visszaesett. Joggal feltételezhető, hogy a MÁP+ kiszorító hatása ezekre hatott a leginkább, miközben - mint láttuk - a készpénz és a folyószámla betétek állományának növekedése is csökkent.
A befektetési alapokra nehezedő nyomás jól látható alábbi ábránkon: nettó 336 milliárd forintot vontak ki egy év alatt ezekből a befektetők. Az, hogy a teljes állományuk így is csak kis mértékben csökkent, az átértékelődéseknek köszönhető. A befektetési alapokon könyvelte el a legnagyobb, 286 milliárd forintos hozamnyereséget a lakosság 2019-ben. Az, hogy a nyugdíjpénztári vagyon és az életbiztosítási díjtartalék is érdemben növekedett, döntő részben az átértékelődéseknek köszönhető. Az MNB ezen számai is alátámasztják, hogy nem volt rossz a pénz- és tőkepiaci környezet a kockázatvállaló befektetések számára, kedvező környezetben tudtak tehát a pénzügyi szektor szereplői gyenge tranzakciós számokat produkálni.