Pénzcentrum • 2017. február 8. 13:38
Tizenhárom százalékkal nőtt 2016-ban a fizetési meghagyásos (fmh) eljárások száma Magyarországon, 90 százalékuk néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. A kérelmek többségét cégek kezdeményezték és elenyésző százalékát terjesztették elő magánszemélyek, holott a kis összegű - egymillió forint alatti - tartozások vagy károkozás esetén az fmh a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogosnak tartott pénzkövetelések pereskedés nélküli visszaszerzésére.
A 2016-ban indított összesen 526 ezer fizetési meghagyás iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok - tömegközlekedési és közműcégek -, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A fizetési meghagyást kiváltó leggyakoribb esetek közé tartozik, ha a jegy vagy bérlet nélkül utazó, vagy a parkolási díj megfizetését elmulasztó nem rótta le a kiszabott bírságot, illetve, ha valaki nem fizette be időben víz-, gáz-, villany- vagy mobilszámláját. De szerzői jog megsértése miatt is sok fizetési meghagyásos eljárás indult, jellemzően olyan cégekkel vagy egyéni vállalkozókkal szemben, akik az általuk működtetett nyilvános helyeken - például éttermekben, sörözőkben, borozókban - jogosulatlanul játszottak zeneszámokat - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
Az eljárások döntő részét, közel 516 ezer kérelmet elektronikusan nyújtották be, a szóban, vagy papíron beterjesztett kérelmek száma - amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége - azonban 11.745-ről 10.457-re csökkent tavaly.
- mondta dr. Tóth Ádám.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy
Kevesen tudják, hogy magánszemélyek is a közjegyzőknél kezdeményezett fizetési meghagyással szerezhetik vissza például a magánkölcsönt, vagy az elmaradt bérleti díjat, társasházak pedig az elbliccelt közös költséget, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg az egymillió forintot. (1 millió és 400 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a perindítás között, 400 millió felett pedig kötelező a bíróságra menni.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül ki kell bocsátania a közjegyzőnek.
A fizetési meghagyások mellett szól az is, hogy a tavaly elindított 526 ezer eljárás több mint 90 százaléka - összesen 480 ezer eset - néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy, mert nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon.
Az ellen, aki ezt követően sem fizet, végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2016-ban közel 415 ezret kértek, mintegy 65 ezerrel kevesebbet, mint ahány fizetési meghagyás jogerőssé vált. E különbségre magyarázat lehet, ha például a követelését visszaszerezni szándékozó megfeledkezett az ügyről vagy kivár, illetve a tartozást időközben rendezték. A fizetési meghagyásos kérelmek alig több mint 4 százalékát utasították el a közjegyzők 2016-ban. Részben formai okok miatt, például azért, mert akinek a kérelmet elektronikusan kellett volna előterjesztenie, azt papíralapon nyújtotta be. Per a fizetési meghagyások mindössze 6,5 százalékából, 34,4 ezer eljárásból lett, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.