Nem érdekli a magyarokat, hogy nem lesz nyugdíjuk: "majd az állam segít"

Pénzcentrum2016. október 26. 16:35

Közel ötödével többen tervezik, hogy valamilyen öngondoskodási formába kezdenek, mint egy évvel korábban, azonban összességében még így is csaka magyarok 44 százaléka vágna bele az öngondoskodásba. A magánegészségügybe sokan szívesen tennének pénzt, azonban a többség úgy tartja, hogy ez megfizethetetlenül drága. Nyugdíjra pedig azért nem tesznek félre, mert "az állam majd úgyis eltartja" őket.

A 2011-es indulása óta nem volt még ilyen magasan az OTP Öngondoskodási Index értéke, jelenleg 38 ponton áll. Tavaly óta jelentősen nőtt azok aránya, akiknek van banki, pénzpiaci megtakarítása, és még többen vannak a pénzügyi öngondoskodási tervekkel rendelkezők. 37 százalékról 44 százalékrara ugrott azok aránya, akik szeretnének belevágni valamilyen öngondoskodási formába a következő évben.

A változás nem egységes, a társadalmi olló egyre jobban nyílik. Az iskolázottabb, vagyonosabb középkorúak körében jóval magasabb a megtakarítási képesség, szándék és a megtakarítási arány is. A legfiatalabbak, a legidősebbek, és a vidékiek életében az öngondoskodás jelenleg még kevesebb szerepet kap.

A mostani mérés alapján a legnépszerűbb termékek, mint az életbiztosítás, a lakástakarék, az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a betegségre kötött biztosítások mindegyike növelni tudta részesedését, ellentétben a lekötött betéttel, ami az alacsony kamatkörnyezet miatt jelentősen veszített népszerűségéből, az előző időszakhoz képest hatodával kevesebben tartják ebben a formában a megtakarításukat.

A pörgő ingatlanpiac, a várható magas hozam és a kis kockázat miatt a lakástakarék egyre népszerűbb megtakarítási termék Magyarországon. A megtakarítási célok esetében továbbra is a váratlan helyzetek, az ingatlancélok és az utazás a három dobogós, azonban egyre többen tesznek félre egy lehetséges egészségügyi kezelés költségére is.

Azt hisszük, elértéktelenedik a pénzünk

Az emberek harmada otthon tartja a pénzét, a nyilvánvaló biztonsági kockázatok ellenére is. Ennek egyik oka, hogy az alacsony kamatkörnyezet egyre inkább tudatosul az emberek fejében. Egyre többen gondolják ugyanis úgy, hogy jelentős hozamot csak nagyobb megtakarításon, vagy nagyobb kockázatvállalás mellett lehet realizálni. Éppen ezért például a kisebb összegeket inkább kéznél tartják.

A pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanság eddig sem volt oka a pénz otthontartásának és ez tovább marginalizálódott, legalábbis sokkal kevesebben tartják amiatt otthon a pénzüket, mert tartanának attól, hogy nem kapják vissza a vagyonukat.

A kamatokkal és inflációval kapcsolatos válaszokból az látszik, hogy mértéküket még mindig a megszokásaik és az elvárásaik alapján ítélik meg a megkérdezettek.

Hiába közel három éve nulla közeli az infláció, az emberek 5 százalékrara teszik a mértékét.

A betéti kamatokat is túlbecsülik, 4 százalékos rátát tippelnek. Mivel ilyen magas hozamot évek óta nem lehet elérni betétekkel, a szakértők úgy vélik, a válaszok inkább vágyakat tükrözik.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Kevesek kiváltsága a magánegészségügy

Az emberek közel fele gondolja úgy, hogy az állami egészségügyi ellátás mellett hasznos lenne igénybe venni magánegészségügyi ellátást is. Az állami egészségügyben elsősorban a hosszú várólistákkal, a nem megfelelő kezeléssel és felszereltséggel elégedetlenek a megkérdezetteket. Az emberek ötöde szerint, ha már egyszer fizet, akkor azt hálapénz helyett fordíthatná magánellátásra is. Ami visszatartja őket a magánszolgáltatások igénybe vételétől, az a vélt vagy valós drágaság:

ma az emberek többsége (56 százaléka) megfizethetetlennek tartja,

és aki szerint megfizethető egyébként, az is drágállja a szolgáltatásokat. Mindennek eredménye, hogy az elmúlt három évben csak minden ötödik ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást.

Majd az állam eltart

A megkérdezettek közel háromnegyede kiszámíthatatlannak tartja pénzügyileg a jövőjét. Ezzel függ össze, hogy az elmúlt 10 évben még nem volt ilyen magas, 73 százalék azok aránya, akik szerint az állam feladata a tisztes időskor megteremtése.

Paradox ez az állapot, hiszen miközben tíz emberből hét arra számít, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, mégis jelentős részük abból akar megélni.

Az emberek egyszerűen arra számítanak: majd az állam megoldja helyettük.

Összességében kismértékben élénkült az öngondoskodásról szóló párbeszéd az elmúlt évben. Nemcsak a médiában foglalkoztak vele többet, de a személyes kapcsolatokban is egyre gyakrabban előkerül, az emberek körülbelül negyedének rendszeres beszédtémája az öngondoskodás.

Az indexszám 2012 óta, idestova negyedik éve folyamatosan nő. Mindez azt mutatja, hogy mára a gondolkodásba talán már kezd beívódni az öngondoskodás szükségessége, az emberek keresik a rövid és hosszú távú megoldásokat. Mindent egybevetve jó irányban halad a hazai öngondoskodás, még ha messze is vagyunk a tökéletestől.

Címkék:
nyugdij, öngondoskodás, megtakarítás,