Pénzcentrum • 2014. október 27. 06:05
Megtakarítás, öngondoskodás, takarékosság - talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, a fenti - gyakran már unalomig ismételt fogalmak - sokak számára a legfontosabb pénzügyi kérdéseket, témákat jelentik. Persze a jövőre nézve mindenkinek más tervei vannak: a váratlan kiadásoktól kezdve az (első) lakásvásárláson át a gyermekekről való gondoskodásig, vagy egészen a nyugdíj-előtakarékosságig terjed a skála. De mit tartunk a legfontosabbnak mi, magyarok? Mik a céljaink, mik a terveink, mennyit tudunk félretenni - és hogyan vágjunk bele egyáltalán?
Valószínűleg sokan egyből negatívan reagálnak, ha megtakarításaikról kérdezik őket - mondván, nekik egyszerűen nincs miből félretenni. A pesszimizmust igazolják a számok is: tízből négy magyarnak semmilyen megtakarítása sincs (a 25-65 év közötti, autóval és lakással rendelkezők körében). Ők azt mondják, egyszerűen felélik minden jövedelmüket. Az idősebbekre (55-65 évesekre) és az egy fős háztartásokra egyébként sokkal jellemzőbb, hogy nehezebben tesznek félre, és csak korábbi megtakarításokkal rendelkeznek.
Azok viszont, akik meg tudnak takarítani, jellemzően rendszeresen teszik ezt: a megtakarítók több mint fele rendszeresen is félre tud tenni, de minden harmadik takarékoskodó csak alkalmanként képes erre.
Öngondoskodási szempontból talán a legnehezebb helyzetben az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai vannak Magyarországon. A szakemberek így nevezik azokat az ötvenes éveiben járó férfiakat és nőket, akiknek idős szüleik mellett sokszor otthon élő, egyetemre, főiskolára járó (vagy diplomás munkanélküli) gyerekeikről is gondoskodniuk kell.
Ugyanakkor szakértők szerint az egyik fő probléma, hogy az emberek nagy része csak úgy látja értelmét a takarékoskodásnak, ha rendszeresen és jelentős összeget tud félretenni, éppen ezért alkalmanként és kisebb összegekkel ezt nem kezdi meg.
Átlagosan a háztartás havi nettó jövedelmének 13 százalékát teszik félre a rendszeres megtakarítók - derül ki az Allianz és a GfK Hungária kutatásából. Aki most vág bele a hosszú távú, rendszeres megtakarításba, átlagosan havi 14 ezer forint körüli összeget tesz félre.
De mi az, amire félreteszünk?
A felmérések szerint a megtakarítás legfontosabb célja a váratlan kiadásokra, a nyugdíjas évekre, valamint a gyermekek jövőjére, iskoláztatására való felkészülés - persze ez korcsoportonként, élethelyzetenként eltérő képet mutathat.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nem meglepő módon
- a 25-34 éves korcsoport leginkább az esküvőre, nászútra, családalapításra,
- a 35-45 évesek a gyermekeik jövőjére, iskoláztatására,
- a 45 felettiek pedig a nyugdíjas évekre takarékoskodnak.
A legnépszerűbb megtakarítási formák
- a betétek,
- az életbiztosítás
- és az önkéntes nyugdíjpénztár,
- de a készpénz a negyedik legnépszerűbb megtakarítási mód.
Fontos kiemelni, hogy a lakosság döntő többsége azt is fontosnak tartja, hogy a gyermekek számára a szülők képezzenek megtakarítást, ám a valóságban a gyermekes háztartások csaknem fele nem képes erre. A szakértők azt tanácsolják: bármilyen kis összeget is tudunk havonta megtakarítani gyermekeink jövőjére, a hosszú évek alatt jelentős összeg összegyűlhet, ha idejében elkezdjük a takarékoskodást.