Pénzcentrum • 2014. október 6. 16:32
Az MNB adatai szerint a lakossági vagyon a válság kitörése óta egyre nő, és idén az első félévben az adósságok levonása után már 11 százalékkal több pénze maradt a lakosságnak, mint egy évvel korábban. Ez a kedvező folyamat a lakossági hitelek rendezését, illetve a kormányzati energiaár-csökkentéseket követően tovább gyorsulhat. Noha ezen intézkedések növelik a háztartások jövedelmét, várakozások szerint a fogyasztási/megtakarítási döntéseknél az óvatossági megfontolások továbbra is erősek maradnak, melynek köszönhetően a megtakarítási ráta is magas marad. Érdekes kérdés ennek kapcsán azonban, hogy mire fordítja e forrásokat a lakosság.
A lakossági ügyfélkör - és azon belül a tehetősebbek is - a fogyasztási/megtakarítási döntésein túl a befektetéseiben is elsősorban a biztonságra törekednek, és még a nagyobb hozam reményében sem szívesen vállalnak kockázatot: a lakossági ügyfelek 84 százaléka, az úgynevezett prémium ügyfélkör 73 százaléka számára ez a legfontosabb kritérium a megtakarításuk elhelyezése során - derül ki az UniCredit Bank friss kutatásából.
Habár a prémium ügyfelek jobban diverzifikálják megtakarításaikat és több megtakarítási formát is választanak, a leggyakoribb megtakarítási forma továbbra is a bankbetét (90 százalékban szerepel a megtakarítási eszközök között). A bankbetétek népszerűségét követik a befektetési alapok, részvények, értékpapírok (76%), valamint harmadik helyen az ingatlan és a készpénz (62%). A kamatcsökkentési periódussal, illetve kifejezetten a lakosságnak kínált termékkel az állampapírok is teret nyertek a lakossági portfólióban: immár minden második prémium ügyfél fektetet kincstárjegyekbe, illetve államkötvénybe. Állományuk a teljes lakossági portfólióban pedig több mint 45 százalékkal nőtt egy év alatt.
Számottevő különbség mutatható ki azonban a válaszadók kockázatvállalási hajlandóságának tekintetében: a prémium ügyfelek közel kétharmada hajlandó a pénze egy részét kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő eszközbe befektetni, míg a lakossági ügyfelek óvatosabbak - körükben 100 ügyfélből mindössze 38-an élnek kockázatosabb befektetési lehetőségekkel.
Életkor tekintetében a 35−44 év közötti korosztály tartja magát leginkább kockázatvállalónak a pénzügyek terén: 43 százalékuk választ befektetési alapokat, részvényeket, egyéb értékpapírokat megtakarítási formaként. Annak ellenére, hogy az 55−64 év közötti korosztály kockázatkerülőnek vallja magát, mégis mintegy kétharmaduk fektet befektetési alapokba, részvényekbe is.
A megtakarítások zöme általában konkrét célokhoz kötött. 35 éves korig az utazás és a lakásvásárlás a legfontosabb megtakarítási cél. A 35 és 44 év közötti korosztály elsősorban a családra, a gyermekek iskoláztatására gyűjt (61%) - bár az utazás még itt is nagy szerepet játszik (41%). A 45 év feletti korosztályban a nyugdíjas évekre való célzott takarékoskodás veszi át a főszerepet, különösen azokban a háztartásokban, ahol nincs eltartott. Az 55 év feletti megkérdezettek háromnegyede spórol nyugdíjas éveire.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A megtakarításoknál a lakossági ügyfelek a rendszerességre törekszenek: 57 százalékuk hónap elején vagy végén tesz félre kisebb-nagyobb összegeket. A prémium ügyfeleknek csak 43 százaléka rendszeres havi megtakarító, több mint harmaduk egy-egy nagyobb összeg beérkezésekor köt le vagy fektet be pénzt. A lakossági ügyfelek 62 százaléka havonta azonban húszezer forintnál kevesebbet, ezen belül 17 százalékuk ötezer forintnál is kevesebbet tesz félre. Helyzetükből fakadóan az ő számukra rendkívül fontos, hogy a pénzük bármikor hozzáférhető legyen, valamint állami támogatást is kapjanak a befektetett, megtakarított összeg után. Utóbbi szempont mentén egyre népszerűbbek a nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és NYESZ (Nyugdíj-előtakarékossági számla) megtakarítások.
A felmérés vizsgálta azt is, hogy a megkérdezettek miként látják biztosítottnak a számukra "elfogadható" életszínvonalat. A válaszadók átlagosan mintegy havi nettó 250 ezer forint összegből tudnának maguknak elfogadható életszínvonalat biztosítani, ha most mennének nyugdíjba. Ezen belül a prémium ügyfelek 313 ezer forinttal, a lakossági ügyfelek 217 ezer forinttal érnék be.
Végül, de nem utolsósorban a kutatás azt is kimutatta, hogy a lakossági ügyfelek 60 százaléka nem vár változást anyagi helyzetében, vagy nem tudja pontosan azt megítélni a következő egy évre vonatkozóan, ugyanakkor a pozitív trendet támasztja alá az is, hogy több mint 30 százalékuk javulást vár pénzügyi helyzetét illetően.