Pénzcentrum • 2014. június 5. 13:01
Még mindig 80% körüli a sárga csekkek aránya Magyarországon a közüzemi számlák kiegyenlítésénél - derült ki az MNB mai sajtótájékoztatóján. A tranzakciós illeték bevezetése nem érintette számottevően a hazai fizetési forgalmat, bár közel 60%-kal nőtt tavaly a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége.
A tranzakciós illeték bevezetése nem okozott jelentős változást a fizetési szokásokban és a pénzforgalom szerkezetében: a bankkártyás tranzakciók rendületlenül növekednek, az átutalások száma mérsékelten nőtt, a készpénzfelvételek száma csökkent, a csoportos beszedések száma pedig stagnált tavaly. A bankszámláit racionalizálta a lakosság, de számottevően nem csökkent a bankszámlák száma.
A pénzforgalmi szolgáltatások költsége átlagosan 60%-kal nőtt tavaly a lakosságnál. A háztartási tranzakciók többségénél nagyobb mértékben emelkedett, mint amit a tranzakciós illeték indokolt volna. A kártyás fizetések tranzakciós díjára ez nem igaz, itt az éves kártyadíjban hárították át a terhet a bankok. Idén év elején a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel bevezetése hatására mérséklődött a díjterhelés. Az MNB szigorú fellépése (lásd pl. a közelmúltbeli banki bírságot) hatására tehermérséklődést vár a jegybank.
Még csak hallomásból tudja az MNB, hogy a februárban bevezetett havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel hatására a tranzakciószám csökkent, a készpénzfelvétel átlagösszege nőtt a bankoknál. Bár a forgalomban lévő készpénz nőtt az elmúlt hónapokban, ennek több oka lehet, csak korlátozottan lehet következtetni a fizetési szokások rövid távú változására. A készpénzhasználat arányában nem várnak drámai növekedést az MNB-nél.
2014 elejétől jelentősen csökkent a bankkártyás vásárlásoknál felszámolt jutalék (interchange) mértéke. Ennek az MNB szerint meg kell jelennie a kártyaelfogadói költségekben. Az elektronikus tranzakciók arányát kereskedői ösztönzők, illetve a BKR díjstruktúrájának átalakítása növelhetik.
A fizetésikártya-elfogadó hálózat fejlesztési lehetőségeit tovább vizsgálnák. A Fejér megyében elvégzett POS-terminál telepítési program felemás eredményeket hozott, nem sikerült a tervezett számú terminált kihelyezni (pl. azért, mert egybeesett időben az online kasszák bevezetésével).
A felnőtt lakosság jelentős része rendelkezik bankszámlával és kártyával, magas a számlára utalt jövedelmek aránya, és a (döntően vállalati) átutalások számának GDP-hez viszonyított aránya közel van az EU-s átlaghoz.
Magyarország az elektronikus fizetési eszközök használata terén továbbra is jelentősen le van maradva uniós összehasonlításban, azonban az éves lakossági összfogyasztás mindössze 13 százalékát egyenlíti ki a lakosság elektronikusan az EU 37 százalékos arányához képest. A sárga csekk aránya a közüzemi számlák fizetésénél még mindig 80 százalék körüli.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Túlteljesültek a 2012-ben bevezetett napközbeni átutalásra vonatkozó elvárások, a szereplők alkalmazkodása lezajlott. Bár a jogszabályok szerint 4 órán belül kell végbemennie a napon belüli átutalásoknak, valójában az adatok szerint 2 óra alatt megtörténnek ezek. A folyamat GIRO-ra eső része 15 percen belül lezajlik.Emellett tovább gyorsítaná az MNB az átutalásokat. Vannak országok, ahol a valós idejű átutalás már működik, a jegybank ennek lehetőségét még csak vizsgálja. A napközbeni átutalási ciklusok akár napi 10-re, 12-re sűrűsödhetnek majd. A csoportos beszedéseket és a Magyar Államkincstár forgalmát átvinnék a jelenlegi éjszakaiból a napközbeni rendszerbe.
Az MNB bevezetné egy nemzetközi elszámolási folyamatba (CLS) a forintot, amelyben kockázatmentesen egyenlíthetők ki devizaügyletek. Több európai ország is benne van a rendszerben, és a jegybank előnyösnek tartaná a belépést, ugyanis megszüntetheti a devizakiegyenlítési kockázatot a forint műveletek esetén, és erősítheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.