Pénzcentrum • 2013. július 1. 05:26
Szakmai állásfoglalást dolgozott ki a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat arról, mely esetekben minősül súlyosnak a gyermekkori asztma. A gyógyszeres kezeléssel szinten tartható betegség esetén elesnek a szülők az emelt összegű családi pótléktól.
Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt hónapokban, hogy az asztmás beteg gyermekek nagy többsége számára nem állítanak ki emelt összegű családi pótlékra jogosító igazolásokat az orvosok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ennek ellenére állítja: nem vette el a beteg gyermekektől az emelt összegű családi pótlékot. A pótlékra - hasonlóan a korábbi szabályozáshoz - továbbra is a gyermekek mindennapi életében napi problémát okozó, a gyermek és a család számára komoly betegségterhet jelentő betegség és fogyatékosság biztosít jogot.
Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság hangsúlyozza: a rendelet asztmával kapcsolatos pontosítása a gyermek tüdőgyógyász szakma kifejezett kérésére történt. A szakma álláspontja az, hogy az asztmás gyermekek többsége, amennyiben a gyermek az orvosi utasítást követve használja azokat a készítményeket, melyeket a szakorvos elrendel számára, akkor a rendszeres szakmai kontroll mellett teljes értékű, tünetmentes életet élhet. Minden egyéb esetben, amikor a betegség súlyossága nagyobb terhet ró a családra, a család jogosult az emelt családi pótlékra.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet szerint a gyermekkori asthma bronchiale J45.0-J45.9 BNO-kód alatti súlyos formái jogosítanak magasabb összegű családi pótlékra. Ugyanakkor a jogszabály nem határozza meg, mely esetekben van szó súlyos asztmáról.
Ennek megítéléséhez szakmai állásfoglalást dolgozott ki nemrégiben a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat. A dokumentumot mind az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozata, mind a felnőtt- és gyermek regionális tüdőgyógyász szakfelügyelő főorvosok jóváhagyták - hangsúlyozza az egészségügyi államtitkárság.
A szakmai grémium 6 éves kor felett azon gyermekek esetében javasolja az emelt összegű családi pótlék megállapítását, akik kombinációs kezelés mellett sem kontrollált betegek, vagy akiknek a vizsgálatot megelőző évben legalább 2 alkalommal intézeti elhelyezést és szisztémás szteroidot igénylő dokumentált asztmás fellángolásuk volt. A kombinációs kezelés a GINA IV. lépcsőnek megfelelően közepes vagy magas dózisú inhalációs kortikoszteroid (ICS) mellé adott második kontroller, azaz nyújtott hatású béta2 agonista (LABA) vagy leukotrién receptor antagonista (LTRA) vagy nyújtott hatású theophyllin származék (SRTH) alkalmazását jelenti.
A nem kontrollált állapot a vizsgálatot megelőző négy hetet figyelembe véve az alábbi paraméterek közül legalább három dokumentált megléte alapján mondható ki:
a. nappali tünetek hetente több mint kettő alkalommal jelentkeznek
b. bármilyen gátoltság a fizikai aktivitásban
c. bármilyen asztmás éjszakai tünet megléte, illetve felébredés asztma miatt
d. rohamoldó használat több, mint 2-szer/hét
e. légzésfunkcióban a FEV1 és/vagy a FEF25-75 konzekvens csökkenése (érték <80%).
Hat éves életkor alatt, amikor légzésfunkció rutinszerűen még nem végezhető, az a gyermek jogosult emelt összegű családi pótlékra, akinek kombinációs kezelés mellett havonta legalább 2 alkalommal dokumentáltan soron kívüli ellátást igénylő obstruktív tünete van, ezért a gyermeket a szülő nem tudja közösségbe adni. A visszatérő tünetek tényét a háziorvosnak kell hitelt érdemlően igazolnia.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ki jogosult közgyógyellátásra?
Az EMMI szerint a szociális rászorultság alapján igénybe vehető támogatásokat, kedvezményeket - az alapösszegű családi pótlékot, az utazási kedvezményt, a közgyógyellátást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a három vagy többgyermekesek számára biztosított további kedvezményeket - nem érinti a szabályozásváltozás.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra egyebek között az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 százalékát meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 százalékát.
Méltányossági jogcímen az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy nem lehet jogosultsági feltételként előírni az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékánál, egyedül élő esetén annak 200 százalékánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát meghaladó összeget. A szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza.