Pénzcentrum • 2011. december 2. 14:28
130 milliárd forintot fordított kedvezményes végtörlesztésre a magyar lakosság októberben, ennek döntő része megtakarításból származott. Az MNB friss statisztikái szerint azonban nem a bankbetétekből teremtették elő a szükséges források nagy részét, hisz 83 milliárd forinttal nőtt ez idő alatt a lakosság betétállománya. A forint gyengülése miatt az első egy hónap tömeges végtörlesztései sem voltak elégségesek ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a háztartások hitelállománya.
Lakossági hitelek
Az előző hónapoknak megfelelően októberben is nettó hiteltörlesztő volt a magyar lakosság, de egy nagy újdonság feltűnik az alábbi ábrán. Tranzakciós alapon 191,3 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, és ennek döntő részét a devizahitelek tekintetében tapasztalt 189,6 milliárdos nettó törlesztés adja. Ebből az MNB közleménye szerint 170 milliárd forintot a végtörlesztés indokol, ami összhangban áll a PSZÁF október 30-ára vonatkozó adataival.
A 170 milliárdnyi deviza jelzáloghitel kedvezményes végtörlesztésére 130 milliárd forintot szántak a háztartások. Hogy ennek jó része megtakarításból történt, azt az is mutatja, hogy 2009 decembere óta először forint alapon is nettó hiteltörlesztők voltak a háztartások: 1,7 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyit felvettek.
A
szeptember 12-én bejelentett és 29-én hatályba lépett végtörlesztés
csökkenti a bankok tőke- és likviditási tartalékait, ezért sem meglepő,
hogy a lakossági hitelezés továbbra sem talál magára. Szeptember végén
több nagybank is kamatot emelt, így várható, hogy a téli hónapokban
tovább romlik a bankok jelzáloghitelezési aktivitása. A múlt hónapban
21,9 milliárd forintnyi jelzáloghitelt nyújtottak a hitelintézetek, ami
az utóbbi legalább hat év messze legrosszabb októberi adata, a tavalyi
(szintén nagyon alacsony) év azonos hónapjának értékétől pedig 20%-kal
marad el.
A
jelzáloghiteleken belül a lakáscélúak új kihelyezése is csökkent,
mégpedig 16 milliárd forintra, arányuk ezzel 73%. A lakások jó része ma
is hitel igénybevétele nélkül, készpénzes tranzakcióban kel el, és
egyelőre nincs arra utaló jel, hogy akár ezek aránya, akár a lakáspiaci
tranzakciók száma a közeljövőben jelentősen megváltozna.
Jelzáloghitel-kihelyezés
tehát alig volt október hónapban, a frank hó végi árfolyama azonban
239,4 forintról 246,1 forintra, az euróé pedig 292,1 forintról 300,9
forintra nőtt. Az átértékelődés következtében (a végtörlesztések
ellenére) csak 40 milliárd forinttal csökkent a magyar lakosság
forintban kifejezett jelzáloghitel-állománya, mégpedig 7091 milliárdról
7051 milliárdra. Ennek 74,6%-a, 5257,9 milliárd forint volt devizában
denominálva. Mint ismeretes, ezek jelentik azt a kört, amelyek
jogosultak lehetnek a kedvezményes végtörlesztésre, és állományuk
november hónap folyamán tranzakciós alapon vélhetően tovább csökkent.
Az alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas kamatszintje. Szeptemberben teljes hitelköltségük átlagosan 10,29% volt, szemben az egy évvel korábbi 9,81%-kal. Szeptember végén a bankok többsége kamatemeléssel reagált a végtörlesztés miatt várhatóan megnövekvő forinthitel-keresletre, ez azonban nem érvényesül az októberi statisztikákban feltehetően azért, mert a kínálati kamatok helyett ez a statisztika a hitelszerződésekben szereplő kamatok átlagát mutatja. Az ügyfelek tehát nem voltak vevők a magasabb kamatozású hitelekre.
A
lakosság teljes hitelállományát októberben elsősorban nem a
hitelfelvételek és -törlesztések, hanem az említett átértékelődés és a
végtörlesztés befolyásolta. Egy hónap alatt 46,4 milliárd forinttal
8645,9 milliárd forintra csökkent a lakosság hitelállománya, ami az
alacsony hitelezési aktivitás ellenére 4%-kal magasabb az egy évvel
korábbinál. A devizahitelek aránya az akkori 65,6%-ról 66,3%-ra
emelkedett.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Lakossági betétek
Örvendetes jelenség, hogy a háztartások betétállománya már ötödik hónapja emelkedik, ezúttal 82,6 milliárd forinttal. Mondhatjuk, hogy a végtörlesztések ellenére, hisz ez az előzetes jóslatok szerint csökkentené a lakosság betétállományát, annál is inkább, mert a betétek a likvidebb megtakarítások közé sorolhatók. Az éven belül lekötött betétek mutatták ezúttal is a legnagyobb, 40,6 milliárd forintos növekedést, de a látra szóló és folyószámlabetétek volumene is 29,2 milliárd forinttal nőtt.
A
növekedésben lehet még némi szerepe az egy-két hónappal korábbi
reálhozam-kifizetéseknek, ugyanakkor egy fontos jelenségre is rá kell
mutatnunk: vélhetően a forint gyengülése hatására csökken továbbra is a
devizabetétek állománya a forintbetétek javára. Az alábbi ábrán komoly
összefüggés figyelhető meg az euró árfolyama és a devizabetétek
tranzakciói között: gyenge árfolyam mellett csökken a devizabetétek
állománya (realizálják a betétesek az árfolyamnyereséget), erős árfolyam
mellett pedig nő (a forint gyengülésére számítanak). Igaz, a betétek
"forintosítása" nem volt már olyan magas, mint szeptember hónapban,
amikor a devizabetétek állománya tranzakciós alapon három éve nem látott
mértékben csökkent.
A forintbetétek mellett szól továbbra is a magasabb kamatszint. Az éven belül lekötött forintbetétek átlagos kamatszintje október folyamán gyakorlatilag nem változott (5,69%-ról 5,67%-ra csökkent), mint ahogy az euróbetéteknél sem volt jelentős változás.
Októberben
a háztartások betétállománya 7620,9 milliárd forintról 7703,6
milliárdra nőtt. A devizabetétek aránya a teljes állományon belül az
árértékelődések ellenére az említett hatás miatt 14,9%-ról 14,3%-ra
csökkent.