Pénzcentrum • 2011. augusztus 22. 17:03
A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatás szerint a magánnyugdíjpénztáraktól átlag feletti reálhozamot kapók 58%-a részben vagy teljes egészében megtakarítja azt. E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, amelyből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni, jellemzően rövid távra. A cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése: a háztartásokhoz érkező reálhozam jelentős része lekötött betétbe, illetve a folyószámlákra kerül majd. A hosszabb távú befektetési lehetőségekkel jóval kevesebben kívánnak élni - például nyugdíjcélú befektetésekbe a reálhozam kifizetéseknek mindössze 17%-a fog visszavándorolni -, bőven van még tehát hová fejlődni az öngondoskodás terén. A továbbiakban a Budapest Alapkezelő sajtóközleményét tesszük közzé.
A magánnyugdíjpénztári reálhozamok és tagdíj-kiegészítések jóváírásával a lakosság jelentős részéhez idén augusztus végéig egyszeri bevétel érkezik. Ennek kapcsán a Budapest Bank-csoport felmérést végzett az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő, átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapó volt nyugdíjpénztár-tagok körében azt vizsgálva, milyen célra kívánják felhasználni a háztartások az egyszeri összeget. A kutatás során kiemelt hangsúlyt kaptak a reálhozamot részben vagy egészben megtakarítani szándékozók céljai.
A reálhozam 17%-a kerül vissza nyugdíjcélú megtakarításokba
A kutatásban résztvevők 5%-a nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87%-uk "kézhez kapja" (azaz bankszámlára vagy lakcímére kérte) a reálhozamot, 8%-uk pedig nem nyilatkozott erről az összegről. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint.
A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3%-a Nyugdíj-előtakarékossági Számlájára, 14%-a pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.
Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18% azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.
A többség tartalékol
A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevők nagyobb része (58%) részben vagy egészben félreteszi a reálhozamot. Ők átlagosan 250 ezer forint visszatérítéssel számolnak, amelyből közel 195 ezer forintot kívánnak félretenni.
A
megtakarítók körében a cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése
(56%) és mindössze a megkérdezettek 28%-a jelölte meg a tartalékolás
céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát (a válaszadás során több
cél is megjelölhető volt).
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Még mindig csak rövid távra tervezünk
Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25%) számol hosszú távú megtakarítással, 37%-uk egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget.
A
reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetőségek közül
első két helyen a folyószámlát (35%) és a lekötött betétet (43%)
jelölték meg, mint szóba jövő megtakarítási formát (a válaszadás során
több lehetőség is megjelölhető volt). A megkérdezettek csupán 5%-a
nyilatkozott korábban arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára
kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik
megkérdezett (25%), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes
pénztári lehetőséget is számba vette.
A megkérdezettek 57%-a körében az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelőnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák - a Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) és a Nyugdíjelőtakarékossági Számla (NYESZ) - mindössze a válaszadók 4-6%-a számára merült fel alternatívaként.
"A
kutatás eredményei azt jelzik számunkra, hogy még az átlagosnál
magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezők sem
feltétlenül ismerik az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési
lehetőségeket. Bőven van még mit fejlődni tehát ezen a téren" - mondta
el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese.