Pénzcentrum • 2009. április 9. 12:45
A magánnyugdíjpénztárak választható portfóliós rendszerének bevezetése mérsékelni tudta ugyan a legkorábban nyugdíjba vonuló tagok veszteségeit, ám a pénztári vagyon legnagyobb hányadát jelentő növekedési portfóliók hatalmas veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. Ezt a pénzügyi válságon kívül az általános tájékozatlanság és a rossz szabályozói hozzáállás is okozta.
A magánpénztári rendszer számára a törvény által előírt választható portfóliós rendszer bevezetését a magyarországi magánnyugdíjpénztárak közül első körben, tizenhárom pénztár vállalta. E döntésük eredményeként lehetőségük nyílt differenciáltan növelni a kockázatosabb pénzügyi eszközök arányát, igazodva a tagok életkorához vagy befektetési habitusához. A választható portfóliós rendszer bevezetésének hatása tükröződik a 2008. évi hozamokban: míg a klasszikus portfóliók 2008. évi nettó hozamrátája 6,26 és -12,68 százalék között szóródott, addig azon pénztárak hozama, ahol még nem vezették be a választható rendszert, -14,46 és -32,95 százalék közötti negatív hozamrátát voltak kénytelenek elkönyvelni az elmúlt évben.
A választható portfóliós rendszert bevezető pénztárak tehát mérsékelni tudták a veszteséget a klasszikus portfólióban, megkímélve legkorábban nyugdíjba vonuló tagjaik befektetéseit. Azon pénztárak esetében, viszont ahol a választható portfóliós rendszert csak 2009-ben vezetik be, a pénztárszintű veszteség egyformán érinti az idősebb és a fiatalabb korosztályt is. "Egy adott év hozama a tag életkorától függően lehet nagyon drasztikusan befolyásoló hatású, míg kevésbé jelentős egy fiatalabb pénztártag esetében." - hangsúlyozta Rajné Adamecz Ildikó a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. pénzügyi tanácsadási igazgatója.
A magánnyugdíjpénztári törvény megváltoztatásának célja az volt, hogy a pénztárak portfóliójában lévő részvények aránya az életpályához igazodva közelítsen a fejlett országokban tapasztalhatóhoz - vagyis emelkedjen -, azaz hosszabb távon magasabbak lehessenek a magyarországi magánpénztári hozamok és így a majdani nyugdíjak is. Azonban egy-két konkrét rendelkezés durván felülírta azt a korábban - a pénztári szektor szerves fejlődéseként egészséges módon - elindult folyamatot, amelynek során a magasabb hozamkilátásokért a pénztári befektetések portfólióiba hosszú távú, magasabb kockázatú eszközök kerültek. A vagyon legnagyobb hányadát jelentő növekedési portfóliók esetében minimum (30, majd 40 %-os) szintet írt elő a részvénybefektetések arányaként, a befektetési környezettől függetlenül. A szabályozás ilyen irányú "bebetonozása" rossz ütemben, és nagymértékben befolyásolta a teljesítményeket, a növekedési portfóliók 2008. évi nettó hozamrátája -14,46 és -32, 95 százalék között szóródott az egyes pénztárak esetében.
"Ezen merev szabályozási kritérium helyett a három portfólión belüli kockázatok nagyságát a mindenkori piachoz lett volna célszerű igazítani és az e területen dolgozó szakemberek kompetenciájába utalni annak eldöntését, nem bebetonozva ezt az arányt." - hangsúlyozta Rajné Adamecz Ildikó és hozzátette: "Egy nyugdíj előtakarékossági befektetésnél alapszinten kell a kiszámíthatóságra és biztonságra törekedni, kockázatosabb portfoliót nem lehet senkire ráerőltetni, a kockázatok választása mindenképpen piaci, vagy egyéni döntés kell, hogy legyen, azt nem lenne szabad szabályozói oldalról eldönteni." Főleg így, hogy a szabályozás nem proaktív, hanem követő jellegű és fáziskésésben van a piaci eseményekhez képest.
Felismerve a jelenlegi recesszió miatt folyamatosan csökkenő árfolyamokat produkáló részvénypiacok hatását, a meghatározott részvény kitettség elérésére előírt határidőt - már ugyan jelentősen elkésve a módosítással -, két évvel későbbre, 2011. június 30-ra tolták ki. "A szabályozás ez esetben egyértelműen követő jellegű volt, vagyis túl későn reagált a piaci igényre, és szerencsétlen módon akkor, amikor a piaci környezet változása egy sokkal óvatosabb és körültekintőbb megközelítést igényelt volna." - fejtette ki a BDO Forte szakértője. A pénztári vagyonban jelentős és gyors átrendeződés következett be a szektor részvénykitettségét tekintve, ami önmagában még nem mondható hibának, hiszen ma már az állampapírok sem garantálnak biztos hozamot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A válság hasonlóképpen rávilágít a magán és önkéntes pénztári tagok szerepére, felelősségére is. A nyugdíjpénztárak évente értesítik a tagokat egyéni számlájuk egyenlegéről, illetve a pénztártagokat érintő változásokról, mint például a választható portfóliós rendszer bevezetéséről. A portfólió választásról egyénileg döntők aránya az összes pénztári taghoz viszonyítva mindössze 10 százalékos volt. A tagok többsége vagy megfelelőnek tartotta azt a portfóliót, ahová a törvény szerint besorolásra került, vagy a megküldött információkat nem tartotta magára nézve relevánsnak, illetve nem tudott mit kezdeni vele, azonban ez esetben a "nem döntéssel" is döntést hozott megtakarításainak sorsáról. Amennyiben a tag nem nyilatkozott a portfólió választás kapcsán, úgy automatikusan besorolásra került, a nyugdíjkorhatárig hátralevő évek száma alapján.
"A pénztártagok döntő többsége azonban nincs is abban a helyzetben, hogy mérlegelje a pénztári befektetések kockázatát, sőt azzal sincs igazán tisztában, hogy neki magának mi az optimális megoldás. A pénztártagok nem érezték döntésük, vagy nem döntésük súlyát, s azt hogy ennek következményét rövidtávon nem tudják másra hárítani. Erre pedig hangsúlyosan fel kell hívni a tagok figyelmét, és ebben a szabályozónak is megvan a maga szerepe" - figyelmeztetett Rajné Adamecz Ildikó, és hozzátette: "Ugyanakkor szabályozói oldaltól is elvárható, hogy a költségvetési megszorítások állandó ütőkártyái közül végre talonba kerüljenek az öngondoskodást érintő rövidtávú szempontokat érvényesítő változtatások, s ne ingassák meg a magánpillérek tagjainak, munkáltatóinak döntéseit. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a közérthető tájékoztatásra is a jövőben."