Pénzcentrum • 2019. június 15. 07:02
Sok dolgozót foglalkoztat a kérdés, hogy a dohányzók (aki óránként legalább egy alkalommal kisurrannak a munkahelyükről cigarettázni) vajon elvégzik-e ugyanazt a mennyiségű munkát, mint a nemdohányzók. És egyáltalán, mint mond minderről a Munka törvénykönyve? Vajon szükséges-e a belső szabályozás, és melyek azok aza alapelvek, amelyeket mindenképpen be kell tartania munkaadóknak?
A Munka törvénykönyve egészen pontosan meghatározza, hogy mennyi szünet jár a munkavállalónak, de egyéni megállapodásra is lehetőséget ad a felek között.
A szakértő válaszol
Elsődlegesen tisztáznunk kell a dohánytermékek fogyasztásának szabályait, szokásait szabályozó vonatkozó rendelkezés, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) célját.
-tudtuk meg szakértőnktől, Dr. Bergendi-Rácz Diána, ügyvédtől európai és nemzetközi üzleti szakjogásztól. Ennek oka, hogy az Mt. célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, figyelemmel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.
A dohánytermékek fogyasztásával kapcsolatos kérdéskört a jogalkotó a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben szabályozta. A jogalkotó itt sem rendelkezett a dohányzás munkaidő alatti (kötelező vagy választható) műveléséről, hiszen a hivatkozott törvény már a preambulumban többek között kifejti, hogy
A nemdohányzók, passzív dohányosok érdekében hozott fenti jogszabály részletesen meghatározza, hogy a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni többek között a munkahelyen.
Kifejezetten tiltja, hogy munkahelyek zárt légtérű helyiségeiben dohányzásra kijelölt helyet alakítsanak ki. Ezen jogszabály lehetővé teszi továbbá, hogy a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthassa. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzó helyet kijelölni nem lehet. A jogalkotó tehát nem vezetett be abszolút tilalmat a dohányzásra, csak negatív meghatározást alkalmazott.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
-folytatja a szakember. Fontos leszögezni, hogy a munkáltató különbséget a munkavállalók dohányzási szokásai szerint nem tehet az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, valamint a munkaközi szünetet az Mt.-ben meghatározottak szerint köteles kiadni.
Más kérdés, hogy a munkavállaló munkaideje alatt az őt megillető munkaközi szünetet mire fordítja. A munkavállalónak munkaideje alatt a munkáltató meghatározott munkaközi szünetet kell, hogy biztosítson:
- amennyiben a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaideje vagy munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének tartama a hat órát meghaladja, úgy húsz perc munkaközi szünetet,
- míg abban az esetben, ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani. (Természetesen az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók és munkáltató megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.)
Fontos megjegyezni, hogy a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, így azt legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kötelező a munkavállaló részére megadni.
A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben is kiadni. Ebben az esetben el is térhet a minimum három, maximum hat órás munkavégzést követő kötelező szünetektől, de alkalmazhatja is azt akként, hogy a kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. A munkaközi szünetet a munkavállaló érdeke, hogy hasznosan töltse el, mivel annak rendeltetése elsősorban, hogy a munkavállaló pihenhessen és étkezhessen.