Pénzcentrum • 2023. december 19. 21:03
A dolgozók 75-80 százalékának esett vissza a reálbére az elmúlt egy év során – derült ki a Grafton Recruitment toborzócég felméréseiből. A keresetek vásárlóerejének csökkenése miatt egyre többen nyitottak a munkahelyváltásra. A cégek jövőre 5 és 12% közötti béremelést hajthatnak végre, miközben úgy tűnik, sokan újra megkövetelik a rendszeres irodai jelenlétet.
A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére nyitottak a dolgozók a munkahelyváltásra, miután idén csökkent a keresetek vásárlóereje. A Grafton Recruitment toborzócég Salary Guide felmérései szerint a legtöbb vállalat 8 és 13% közötti béremelést adott, ami messze elmaradt a 18%-hoz közeli éves átlagos áremelkedéstől.
„A reálbérek visszaesése miatt a munkavállalók többsége nyitott a váltásra, annak ellenére is, hogy a gazdasági helyzet bizonytalan, ilyenkor pedig általában óvatosabbak a dolgozók” – mondta el Farkas Tamás, a toborzócég vezetője. A Grafton kutatása szerint a dolgozók 70-75%-a kész elhagyni jelenlegi munkahelyét, ami kiemelkedően magas szint.
Ez mégsem meglepő, hiszen a felmérés szerint a mérnöki, a logisztikai, a pénzügyi, az SSC, de még az IT-szektorban is csökkent a reálbér. Hosszú évekig a munkaerőhiány miatt az IT-szakemberek bérének gyors növekedése volt jellemző, most azonban ezen a területen is romlott az életszínvonal. Miután egyre több a junior IT-szakember, a vállalatok mozgástere nőtt a munkaerőfelvételt tekintve, ráadásul elvétve még leépítéseket is láthatunk a szektorban. Ugyanakkor a magasan képzett, nyelveket beszélő IT-sok iránt továbbra is nagy a kereslet, ők az idén munkahelyváltással 20-40% közötti béremelést is ki tudtak harcolni.
Habár a keresetek növekedése nem tartott lépést az inflációval, mégis egyre több pozícióban érhető el az 1 millió forintos bruttó átlagbér. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb területen így is 10% körüli volt a béremelkedés. A főkönyvelők fizetése 1-1,8 millió között mozog, de kontrollingvezetőket sem találni már milliós bruttó bér alatt. Az üzleti szolgáltatóközpontokban 1-1,3 millió forint között mozog a seniorok bére, ami azt jelzi, hogy egyre komplexebb feladatköröket hoznak Magyarországra az SSC-k. A feldolgozóiparban még ritkák az 1 millió feletti bérek, úgy tűnik, itt még át kell törni ezt a lélektani határt, ugyanakkor az IT-szektorban egyre jellemzőbbek a 2 millióval kezdődő bérajánlatok.
Az idei év a költségoptimalizálások éve volt, és nagyon úgy tűnik, hogy a jövő év is erről szól majd. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem várhatunk az ideinél nagyobb béremeléseket, másrészt jelzi, hogy a vállalatok a profitabilitásuk megtartásáért harcolnak majd. Miután azonban továbbra is magas a váltási hajlandóság, így a fluktuáció nőhet is azok körében, akik elégedetlenek lesznek a béremelésekkel
– fejtette ki Farkas Tamás. A vállalatok jövőre legalább 5%-os béremelést hajthatnak végre, a többség 10% körüli szintre merészkedik majd, a piac teteje pedig 12% körül lehet. Ezzel jövőre a legtöbb dolgozó fizetésének a vásárlóereje, ha kismértékben is, de újra emelkedhet, miután az infláció a legfrissebb előrejelzések szerint várhatóan 5-7% között lehet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felmérésünk szerint a dolgozóknak a béremelés mellett a legfontosabb a munka-magánélet egyensúlya, az általános irodai légkör, illetve a jó csapat. A karrierlehetőség lejjebb csúszott a preferencialistán
– tette hozzá.
Mindeközben a Covid egyik legnagyobb vívmányának is sok helyen leáldozóban van. A Grafton kutatása szerint a vállalatok elkezdték visszaintegrálni a dolgozókat az irodába. Amíg korábban csak havonta néhány alkalommal követelték meg az irodai munkavégzést a cégek, addig mostanra számos cég áttért a heti 2-3 irodai naphoz. Néhányan pedig már csak heti 1-2 nap lehetőséget biztosítanak az otthoni munkavégzésre.