Pénzcentrum • 2022. május 5. 19:27
A diák munkavállalók számára is a bérezés legfontosabb szempont, de nincsenek a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik – derül ki a Meló-Diák országos, reprezentatív felméréséből.
A hazai fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal több mint négyötödük került kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be ifj. Vida Péter üzletágigazgató.
A pénz a diákmunka esetében is a fő motiváló erő, de az ifjú munkavállalóknak a munkabéreket illetően nincsenek irreális elvárásaik: az „elfogadható nettó órabér” szintjét 82 százalékuk 1150 és 1500 forint közé „lőtte be”, a 2000 forintnál magasabb órabért csupán kevesebb mint 3 százalékuk tartotta reálisnak. Az 1150 forint fontos határ: a 20 százalékos minimálbér-emelést követően 2022-től ennyi a minimális bruttó órabér, amely a 25 évnél fiatalabbak esetében egyúttal nettó is, hiszen ők – még jóval magasabb kereset esetében is – szja-mentességet élveznek. A szövetkezet ezzel kapcsolatban is megkérdezte a véleményüket; a többség természetesen „jó dolognak” tartotta a változást, 40 százalékuk egyenesen úgy nyilatkozott: az, hogy több marad a zsebében, több munkára sarkallja.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy a diákmunka kiválasztásakor a legtöbben (36 százalék) a bérezést tartja a legfontosabbnak. A további két „dobogós szempont” a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték (mindkettő közel 20 százalék), a kollégák szakértelme pedig a megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor úgy tűnik, nem nyom sokat a latban: a diák munkavállalók mindössze 3 százaléka jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.
A „két lábbal a földön álló” diákmunkás képe rajzolódik ki azokból a válaszokból is, amelyeket a kereset felhasználását firtató kérdésekre kapott a szövetkezet. A válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek fedezésére költi a diákmunkával keresett pénzt, 18 százalékuk a családját támogatja, 37 százalékuk félre is tesz belőle (több választ is meg lehetett jelölni). Az „egyszeri” kiadások körében a mobilitás a sláger: jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka, de 27 százalékuk utazásra (is) költené a keresetét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják: közel háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A válaszadók 40 százaléka 3–4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak 2-t, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két „végletet”: a heti néhány órát, illetve az 5–6 napot.
A felmérés tapasztalatai szerint az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök a legnépszerűbbek. Ezek egyúttal az általuk kínált munkalehetőségek között is a leggyakoribbak, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők többsége szinte biztosan talál kedvére való és a fizetés-elvárásainak is megfelelő lehetőséget – hangsúlyozta ifj. Vida Péter.