Pénzcentrum • 2021. január 8. 15:04
Közösségi távolságtartás, a boltok látogatottságának csökkenése, távmunka: a Covid-19 járvány egész sor kihívást állított az ingatlanszektor elé 2020-ban, és ezek hatásai 2021-ben is érezhetőek lesznek, így egyes trendeket felgyorsítanak, másokat megzavarnak majd a szakértők szerint.
Ami a legfeltűnőbb, hogy a válság felgyorsította az emberek vásárlási szokásainak strukturális változásait: az online csatornákon elköltött összegek nőttek, a bevásárlóutcák és plázák forgalma csökkent. Európa kontinentális részén a vásárlók korábban lassabban tértek át az online vásárlásra, mint egyesült királyságbeli, amerikai és kínai társaik, ám 2020-ban némileg csökkentették a lemaradásukat: február és május között az előző év hasonló időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az online értékesítési árbevétel, és a második hullám miatt bevezetett újabb korlátozások alatt a tendencia bizonyára folytatódni fog. A Fidelitynél arra számítanak, hogy az európai kiskereskedők csökkenteni fogják a fizikai üzleteik számát, és a fő hangsúlyt az online portálokra helyezik át, aminek hatására nőni fog a második vonalbeli bevásárlóutcák és bevásárlóközpontok üresen álló üzlethelyiségeinek száma, tovább fokozva ezzel az értékre nehezedő nyomást.
Az Inditex például - ez a cég áll a Zara és a Massimo Dutti márkanevek mögött - a közelmúltban bejelentette, hogy a jövőben teljes értékesítési árbevételének 25 százalékát online kívánja realizálni (2019-ben ez az arány 14% volt). Tervei között szerepel az is, hogy a következő két évben 1000-2000 üzletét bezárja. E stratégia részeként olyan üzlethelyiségekbe invesztál, melyek "teljesen integráltak, digitalizáltak és öko-hatékonyak", és bezárja az életciklusuk végéhez érkező, kisebb üzleteit.
Az akut válság ellenére úgy vélik az elemzők, az irodák létfontosságúak az együttműködésen alapuló munkavégzés, a vállalati növekedés és a jó munkavállalói közérzet szempontjából egyaránt, ezért még sok-sok éven át szükség lesz rájuk.
Az egyéb ágazatokat tekintve a vendéglátóipar egyre komolyabb bajban van. Az Európai Bizottság becslése szerint az éttermek és kávézók 2020-ban 50 százalékos árbevétel-csökkenést voltak kénytelenek elszenvedni. Az idegenforgalomtól függő régiókban, például Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban vélhetően még súlyosabb a helyzet.
A piaci árak még nem tükrözik a Covid-válság teljes hatását, mert a kormányok intézkedései és a pénzügyi segélycsomagok egyelőre segítenek megőrizni a befektetések értékét, és a hozamra éhes globális tőke is beszállt a küzdelembe. Mindennek van néhány szokatlan hatása: Németországban például a kereskedelmi ingatlanok már drágábbak, mint a járvány előtt voltak, míg az Egyesült Királyságban az árkorrekciók mértéke szerény volt, és amúgy is talán inkább a Brexithez kapcsolódó kockázatok rovására írhatók.
Az iroda halála és feltámadása
A járvány súlyos hatással volt az irodahasználatra is: felgyorsította a távmunkára való áttérés trendjét, mely a válság előtt 3-4 százalékos ütemben haladt évente. Az ország statisztikai hivatala szerint az Egyesült Királyságban 2020 júniusában, 38 százalékon tetőzött az otthonról dolgozók aránya.
Az irodák használatának módja persze változhat. Az elrendezés, a kínált szolgáltatások mások lehetnek a jövőben, kevesebb asztalt zsúfolnak be egy-egy helyiségbe, és nagyobb hangsúlyt kaphatnak a fantáziadús, az együttműködést ösztönző terek. Még ha a személyes jelenlét mellett zajló irodai munka heti öt napról négy vagy három napra csökken is, az irodák iránti összesített igény nőhet, mivel a bérlők és tulajdonosok új funkciókat találnak a tereknek, és persze a gazdaság is magához tér a válságból. Ezek a trendek nem mindenhol egyforma mértékben lesznek jellemzők, ezért az elemzői kutatásra, az aktív eszközválogatásra és a gondos portfóliókezelésre nagyobb szükség lesz, mint valaha.
- mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hatékonyabb adatgyűjtés nyomán nő a fenntarthatóság jelentősége
A befektetők az ingatlanok energiatakarékosságának és közösségi jellemzőinek javítását célzó beruházásokat hosszú távú megfontolások alapján hajtják végre. Úgy véljük, a "zöld bérlemények" gyorsan általánossá válnak majd: ezeknél a bérlőnek és a bérbe adónak is teljesítenie kell bizonyos környezetvédelmi vállalásokat, például energiafogyasztási adatokat kell szolgáltatnia. Ez javítani fogja az áttekinthetőséget a befektetők számára.
A hatékonyabb energiafogyasztási adatgyűjtés és a tanúsítási módszerek (például a Global Real Estate Sustainability Benchmark) elterjedésének hatására a környezetvédelmi és társadalmi tényezők egyre fontosabb szerepet játszanak a befektetők döntéseiben. Egy-egy eszköz környezeti fenntarthatósága ma mérhetőbb és kívánatosabb is, mint korábban − olyannyira, hogy az ügyfelek prioritási listáján ma már a hozammal és a teljesítménnyel azonos, sőt néha annál kiemeltebb helyet foglal el.
Az új épületekre mind szigorúbb szabályok vonatkoznak, főleg a fenntarthatóság és az energiahatékonyság kapcsán. A lehető legjobb környezeti tulajdonságokat nélkülöző épületek egyre nehezebben találnak bérlőket. E trend hatására egyre gyakoribb a meglévő ingatlanállomány felújítása, mivel az ingatlanszektor is ki akarja venni a részét a karbonkibocsátás minimalizálásából. Megfigyelték, az épületállománynak évente mindössze 1 százaléka cserélődik le, ami azt jelenti, hogy a 2050-ben minket körülvevő épületeknek a java már megépült. Ezért a Fidelity szakemberei úgy vélik, hogy az épületek utólagos korszerűsítése jelentősebb környezeti előnyökkel járhat, mint ha csak az újonnan épülő beruházások jellemzőire koncentrálnának.
Az alacsony hozamú befektetések között az ingatlantulajdon a király
A Covid-19 válságra adott monetáris politikai válaszlépések még jobban elnyomták a hagyományos bevételforrásokat, például az államkötvényeket, és a reálhozamokat soha nem látott mélypontra süllyesztették. Ilyen körülmények között az ingatlan vonzó alternatívát kínál, és annak ellenére népszerű marad a jövedelemre vadászó befektetők körében, hogy kevésbé likvid, mint a többi eszközosztály. Lehet, hogy az ingatlanból származó hozam alacsony, de az évi 3,5 százalék még mindig jobb, mint amit a legtöbb államkötvény kínálni tud.
"A különböző ágazatokban tapasztalt árakon tetten is érhetőek a válság különböző hatásai. Az online kiskereskedelem fellendülésének hatására nőtt a logisztikai és raktározási létesítmények iránti kereslet, melyek ára lassan kimondottan magasnak mondható. A városok főutcáján található kiskereskedelmi üzletek ára viszont alacsony, így középtávon, mire a hangulat lenyugszik kissé, akár lehetőségeket is kínálhatnak. Eközben az adatközpontok, egészségügyi és vegyes használatú ingatlanok korábban soha nem látott mértékben épülnek be a hosszú távú portfóliókba" - tette hozzá Al-Hilal István.