NapiCsárt • 2020. május 18. 11:05
Magyarországon megdöbbentően kevés azok aránya, akik az elmúlt 3 hónapban valamilyen online kurzust végeztek (2019). Közülük is ráadásul sokan vannak, akik fiatalok és/vagy magas, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az online kurzusok világa tehát nem igazán hazai terep a magyarok számára, pedig a koronavírus-járvány miatt elég sokan kényszerülnek arra, hogy újradefiniálják magukat a munkaerőpiacon.
Online kurzusok elvégzése egy igen kényelmes módja annak, hogy valami újat tanuljon meg az ember vagy egy adott területen elmélyítse ismereteit, javítsa egyes készségeit, bővítse szakmai képesítéseit, netalán valami teljesen új dolgot sajátítson el pusztán szórakozásból. A koronavírus okozta járványhelyzetben pedig különösen nagy szerepet kaphatnak ezek a kurzusosok, hiszen az online tanfolyamok biztonságos alternatívát kínálnak az oktatás számára.
Azokról az embertömegekről pedig még nem is beszéltünk, akik a világjárvány következményében veszítették el munkájukat. Nekik különösen fontos lehet az, találnak-e ezekben a hónapokban olyan online kurzust, amivel esetleg egy teljesen karrierváltást is megalapozhat valaki.
Ebben ráadásul a Pénzcentrumnak nyilatkozó HR-szakértők is egyetértettek a világjárvány okozta válság kezdetekor. Igen ám, csakhogy 2019-es statisztikákból az látszik, hogy az emberek közül átlagosan - legalábbis békeidőben - nagyon kevesen foglalkoznak online kurzusokkal.
A 16-74 éves korosztályban például 2019-ben átlagosan csupán az EU lakosok 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csinált valamilyen online kurzust a felmérést megelőző 3 hónapban - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Ez az adat 2018-ban egyébként hét százalék volt, ám 2010-ben még csak négy. Úgyhogy kijelenthető, 9 év alatt az EU-ban megduplázódott azok száma, akik foglalkoznak online kurzusokkal.
Érdemes azt is megnézni, hogy az Európai Unióban főleg az északi országokban lévők a legaktívabbak az online kurzusok terén. A finneknél például bődületes az arány, a felnőtt lakosság 21 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott az Eurostat felmérésekor, hogy az elmúlt 3 hónapban részt vett valamilyen online kurzuson. Svédországban ez az arány 18 százalék volt.
Ezzel szemben Bulgária és Románia csúnyán lemaradt az online kurzusok világában. A tökutolsó Bulgáriában például tized annyian, az utolsóelőtti Romániában pedig heted annyian végeztek valamilyen online kurzust, mint a finneknél.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A statisztikákból látszik az is, hogy Magyarország jócskán az európai lista hátsó fertályán helyezkedik el, holtversenyben az 5. legrosszabb eredménnyel. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a 16-74 éves korosztálynak mindössze 6 százaléka csinált valamilyen online kurzust a felmérés előtti 3 hónapban.
A környező országok közül azonban ennél minden EU-s szomszédunk rosszabbul szerepelt Ausztria kivételével. Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában az arány 5 százalék volt, míg Romániában csupán 3.
Fiatalság, onlineság
A számokkal kapcsolatban azért azt mindenképp érdemes kiemelni, hogy a 16-74 éves korosztály igencsak nagy merítés. És a felmérés megmutatja azt is, hogy míg a 16-24 évesek 13 százaléka végzett átlagosan valamilyen online kurzust az EU-ban az elmúlt 3 hónapban, addig a 25-64 éveseknél már csak 9 százalék ez az arány, míg a 65-74 éveseknél csupán egy.
A 25-64 éves korosztály kapcsán pedig érdemes azt is kiemelni, hogy közöttük is legnagyobb arányban azok csináltak valamilyen online kurzust, akiknek felsőfokú végzettségük van. A különbségek ráadásul megdöbbentőek. Ők ugyanis majd hatszor annyian voltak, mint azok, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek, és majd 3-szor annyian, mint azok, akik középfokú iskolai végzettségekkel rendelkeztek.