Pénzcentrum • 2019. július 8. 11:30
A munkavállaló nem dolgozhat szabadság nélkül, vagy a törvényben meghatározottnál kevesebb szabadsággal. Hogy kinek pontosan hány nap jár egy évben, legkönnyebben online kalkulátorral ellenőrizheted, melyek megbízhatóan kiszámolják és nem kell a törvényi értelmezéssel bajlódni. De mi van abban az esetben, ha a munkavállaló nem tudja, vagy nem akarja kivenni a neki járó napokat: pénzre válthatja azokat? Ennek járt utána a Pénzcentrum.
A minap szaladt körbe az interneten a hír, ami elsőként a Nógrád megyei hírportálon jelent meg, miszerint Nagyoroszi polgármesterét felfüggesztette az önkormányzat képviselő-testülete, mivel a falu vezetője évek óta nem hajlandó kivenni törvényileg előírt szabadságát. Hogy végül mi lesz az ügy kimenetele, egyelőre még nem tudni, maga a helyzet azonban érdekes és rengeteg magyar munkavállalót érinthet: mi van abban az esetben, ha a munkavállaló nem tudja, vagy nem akarja kivenni a szabadságait? Arra a kérdésre, hogy a Munka törvénykönyve miként szabályozza a kiadható és kivehető szabadságokat, Dr. Bergendi-Rácz Diána ügyvéd, európai és nemzetközi üzleti szakjogász válaszolt a Pénzcentrumnak.
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, míg a pótszabadság mértékét és megadásának módját meghatározott életkor betöltéséhez, köti a jogalkotó. Ezen kívül pótszabadság illeti meg többek között a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalót, az apát gyermeke megszületése esetén, vagy a fiatal munkavállalót, illetve a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót is. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
Így veheted ki
Az Mt. akként rendelkezik a szabadság kiadásáról, hogy a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Itt kivételt képez a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A szabadságot az Mt. szerint köteles a munkáltató kiadni akként, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
Alapszabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Abban az esetben, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Akkor, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni a szabadságot. (Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- hívta fel a figyelmet Dr. Bergendi-Rácz Diána