Pénzcentrum • 2019. április 2. 14:46
Rengetegen kényelmetlenül érzik magukat, ha a pénzügyekről kell beszélni a szeretteikkel, barátaikkal. Sőt, a válaszadó felnőttek negyede akár hazugságokba is bonyolódik pénzügyei kapcsán. Hazánkban akár azzal is lehetne kezdeni a szemléletváltást, hogy a munkáltatók nyilvánosságra hozzák a bértáblákat. Ám a szakértők elmondásából kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű.
A felnőttek negyede hazudott már pénzügyeiről a családjának, vagy a barátainak egy kutatás szerint, amelyet Independent szemlézett. A válaszadók 23 százaléka vezette már félre partnerét pénzügyi dolgokban, 37 százalék pedig vitatkozott már vele a pénzről. Ellenben 10-ből hatan fontosnak tartják, hogy átlássák a partnerük anyagi helyzetét - derült ki a Lloyds Bank felméréséből.
Az eredmények kapcsán Tanya Byron klinikai pszichológus és a Relate Patron tanácsadója elmondta:
- mondta a szakember. Ezt a felmérés eredmányei is alátámasztják, hiszen kiderült, hogy a válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy zavarba jön, ha családjával, barátaival a pénzről kell beszélgetni - a 45 év alattiak több mint fele mondta ezt. Ennek ellenére a válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy megkönnyebbült, amikor végre valakivel meg tudta beszélni az anyagi kérdéseket.
Itthon sem egyszerű róla beszélni
A magyarokat ismerve, nálunk sem egyszerű a pénzügyekről beszélni másokkal. Főleg úgy, hogy itthon még a bértáblák sem nyilvánosak, tab arról beszélni a munkahelyeken, hogy pontosan mennyit keres a másik. Az álláshirdetésekben is csak a legritkább esetben jelölik meg pontosan, hogy mekkora bérre is számíthat a jelentkező, az álláskeresők többnyire kénytelenek voltak beérni a "versenyképes fizetés" megjelöléssel. Több információra csak az állásinterjún számíthatnak a munkavállalók - legalábbis ez a jellemző.
Talán itt is lehetne kezdeni: ha nyilvánosak lennének a bérek, talán nem is lenne olyan sok feszültség az emberekben, könnyebben beszélnének a témáról. Korábban a Pénzcentrum több szavazást is indított a témában, melyek eredményeiből kitűnik, hogy a magyarok elsöprő többség szavazott az átlátható bértáblák mellett. A több mint 2000 szavazóból közel 1800 (86%) gondolta úgy, hogy jó dolog a nyilvánosan kezelt bértábla, illetve ha egy cégnél átlátható, hogy honnan hova juthat el az alkalmazott. Ezzel szemben csak 300 körüli (14%) volt azon szavazók száma, akik ezt továbbra is magánügyként kezelnék: szerintük senkinek semmi köze hozzá, hogy ki mennyit keres.
Fontos lenne az átláthatóság
A dolgozók szeretnék azt is tudni, hogy mennyit keresnek a kollégáik a munkahelyen: egy másik szavazásunkon például a válaszadók 56 százaléka erre voksolt. Érdekesség, hogy több mint 500-an szavaztak úgy, hogy ők már most is tisztában vannak a többiek bérével, és sokan tapasztaltak bérfeszültséget a munkában, miután kiderültek a fizetések.
A szavazók több mint negyede viszont úgy szavazott, hogy nem szeretne nyilvános bértáblát. Ennek okai azonban különbözőek: egy részük a bérfeszültségtől tart (12%), míg másik részük (16%) egyszerűen magánügynek tartja, hogy ki mennyiért hajlandó dolgozni egy adott cégnél.
Nincs mindenki áll készen rá
Azt sem feltétlenül gondolom, hogy minden szektor fel van arra készülve, hogy nyilvánossá tegye a fizetéseit. Ha teoretikusan nézem, a totális transzparencia ma csak ott működhet, ahol kizárólag fizikai munkásokat alkalmaznak
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- mondta korábban a Pénzcentrumnak Tóth Tamara, a Monster Magyarország Kft. operatív vezetője, aki szerint az egyes szektorokon belül is komoly feszültségeket okozhat.
A kiskereskedelmi szektor esetében is azt láthatjuk, hogy a nagyok licitversenyével a kis cégek nem igazán tudják felvenni a versenyt, ez komoly versenyhátrányt jelent hosszú távon számukra. A transzparencia csak akkor működhet, ha már az iskolában elkezdődne az edukáció, de ettől még messze vagyunk, itthon még nincs tradíciója a nyilvánosan kezelt bérsávoknak. A szakértő hozzátette: "általánosságban elmondható, hogy nemzetközi összehasonlításban mi magyarok nem szeretjük nyilvánosan kezelni a saját fizetésünket. Azt sem feltétlenül gondolom, hogy minden szektor fel van arra készülve, hogy nyilvánossá tegye a fizetéseit."
Szívesebben jönnek a munkavállalók is
Más szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy azok a cégek, amelyek nem titkolóznak a fizetések terén, nagyobb sikerrel érik el álláshirdetéseikkel a munkavállalókat.
- nyilatkozta korábban Csikós-Nagy Katalin, a HR Evolution fluktuációkezelés-szakértője. Ha a cégek nem is, de szerinte az viszont teljesen biztos, hogy fizetésekről beszélnek az emberek, még akkor is, ha ezt szerződés tiltja. Ráadásul ma már nincs szükség személyes kapcsolatra sem, hiszen évek óta megosztják blogokon és különböző felületeken, hogy az adott cég, adott munkakörben milyen bért ad, tulajdonképpen úgy minősítik a cégeket, ahogy korábban csak a szállodákat.
Ugyanakkor valóban a feszültségek táptalaja lehet az, ha a munkaadók hirtelen nyilvánosságra hozzák a béreket: kiderülthet például, hogy mindenki olyan bért kap, amit ki tudott magának harcolni az állásinterjún, vagy utána, és semmilyen összefüggésben sincs a tudással, tapasztalattal, teljesítménnyel, vagy a feladatok mennyiségével és fontosságával.