Biró Attila • 2018. augusztus 10. 16:55
A magyar munkavállalók nagy része - az EU-s átlaggal összhangban - a szolgáltatói szektorban dolgozik. Második legtöbben az iparban, míg a legkevesebben a mezőgazdaságban tevékenykednek. A környező országokkal összehasonlítva - az elérhető adatokat elemezve - mindez azt jelenti, hogy hazánkban majdnem annyian dolgoznak a szolgáltatói szektorban, mint például Ausztriában. Az iparban és a mezőgazdaságban pedig egyáltalán nem lógunk ki a régióban tapasztalható számok közül, sőt.
A szolgáltatás alapú gazdaság felé való elmozdulás olyan hosszú távú tendencia, amit az EU-ban már a 20. század második felében megfigyeltek. Ez az eltolódás pedig még ma sem ért véget. A legfrissebb statisztikák szerint ugyanis 2017-ben a munkavállalók 74 százaléka a szolgáltatói szektorban dolgozott az Európai Unióban. Szemben például a 2000-es év 66 százalékával. Ezzel az elmozdulással párhuzamosan pedig mind az ipari - gyári - foglalkoztatás, mind pedig a mezőgazdasági foglalkoztatottság csökkent. Előbbi 2000-től 2017-re 26 százalékról 22-re, utóbbi pedig 8-ról 4-re.
A különböző országok között azonban óriási különbségek mutatkoznak az ipari/mezőgazdasági, illetve a szolgáltatási szektorban dolgozó munkaerő arányait illetően. 2017-ben például a mezőgazdaságban dolgozók aránya 24 százalék volt Romániában - az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva -, 19 százalék pedig Bulgáriában. Az iparban - gyárakban - foglalkoztatottak aránya Csehországban volt a legnagyobb 36 százalékkal, de Szlovákiában és Lengyelországban is 31-31 százaléknyian dolgoznak itt. Ezzel szemben Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Máltán, Franciaországban, Dániában, Cipruson és Luxemburgban a foglalkoztatottak legalább 80 százaléka a szolgáltatói szektorban dolgozott 2017-ben.
Nagyon pörög idehaza a szolgáltatás
Ha a 2017-es Magyarországi adatokat megnézzük jól látható, hogy a nyugat-európai tendenciákkal némileg korrelálva hazánkban is a szolgáltatói szektorban dolgozik a legtöbb munkavállaló. Ezután azonban az ipari termelés következik, ami a maga 26 százalékával még mindig soknak számít az EU-ban, olyannyira, hogy az EU-s átlagot üti is majdnem 5 százalékkal. Arányait tekintve a mezőgazdaság sem tölt be jelentős szerepet a foglalkoztatottak számát illetően, de azért itt is az uniós átlag felett végeztünk 1 százalékkal.
Nem maradunk el
A friss statisztikák alapján kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hátrom kategóriát vizsgálva Magyarország miként szerepel a környező országokkal és az EU-s átlaggal összevetve.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ha szolgáltatói szektort nézzük Magyarország nem sokkal marad el az EU-s átlagtól, illtetve Ausztriától, úgy hogy az összes többi környező országot verte 2017-ben. Ha az iparban dolgozók arányát nézzük, akkor már fordul a kocka, Magyarországon ugyanis az EU-s átlagnál 5 százalékkal többen dolgoznak ebben az ágazatban, ám nálunk is többen vannak arányaiban románok, szlovákok, szlovének. Ha azonban az évekre bontott statisztikákat is megnézzük, akkor
A mezőgazdaság tekintetében Románia abszolút ez EU élén áll, keleti szomszédunknál ugyanis a munkavállalók 23,7 százaléka (!) még mindig a mezőgazdaságban dolgozik. Magyarországon ez a szám 5,6 százaléka, ami az EU-s átlagnál 1,1 százalékkal több. Szlovákiában ugyanakkor a munkavállalóknak csupán 3 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban.