MTI • 2018. június 20. 09:00
A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.
A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslat indoklása szerint a módosításokkal egyes kiemelt adópolitikai célok elérését ösztönzik, támogatják a jogharmonizációt, az adózók adminisztratív terheinek csökkentését, valamint elősegítik az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetését adó- és járulékkedvezményekkel.
Amint azt Varga Mihály pénzügyminiszter a benyújtott javaslatról az MTI-nek elmondta, a módosítás "minden idők legtöbb egyszerűsítését" tartalmazza, az adócsökkentések több százmilliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
Ismertetése szerint nem változik a 15 százalékos személyi jövedelemadó és marad a 9 százalékos társasági adó. A családi adókedvezmény bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik. A vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. Jövőre az UHT és az ESL tej áfája is öt százalékra csökken.
Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Megszűnik öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. 2019-től átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó.
Az adóhivatal jövőre, a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve, az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít. A javaslatban foglaltak szerint változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Új elem a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. A meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt, amely már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.
A javaslatban csökkentik a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele nulla forintra csökken. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.
A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.