Pénzcentrum • 2018. május 22. 14:45
Az 1980-as években született generációnak számos olyan kihívással is szembe kell néznie, melyekkel az idősebb korosztályoknak nem kellett. Ennek következtében nem kizárt, hogy ezek az emberek egy "elveszett generációt" fognak alkotni: a társadalom egy olyan rétege válik belőlük, amely nem képes elérni azt az anyagi jólétet, melyben a szüleik élnek.
Az egykori szocialista blokk országaiban nem újdonság az a megállapítás, miszerint az 1980 után született generációnak különösen sok nehézséggel kellett szembesülnie, amikor belépett a munkaerőpiacra. A rendszerváltás követő időszakban számos ilyen ország élt át jelentős gazdasági visszaesést: rengeteg munkahely szűnt meg, a bérek pedig nem tudtak lépést tartani az elszálló megélhetési költségekkel.
Egy, a Business Insider által ismertetett friss kutatás azonban azt állítja, hogy ezekkel a problémákkal nem csak a kelet-európai, hanem az amerikai fiatalok is kénytelenek szembesülni. Az amerikai gazdaságban a szóban forgó problémák persze valamelyest később jelentkeztek, hiszen ott a 2008-2009-es válság jelentette a nagy törést a gazdaság számára.
Ez azonban ugyanúgy jelentős mértékben érintette az 1981-1996 között született fiatalokat, akik így vagy a recesszió idején nőttek fel, vagy ekkoriban léptek be a munkaerőpiacra.
Az előttük álló nehézségek többnyire ismertek: a fiataloknak egyre hosszabb ideig kell spórolniuk egy lakás megvásárlásához, de általánosságban is nőttek a megélhetési költségek. A kutatás szerint a tárgyalt korosztály vagyoni szintje 34 százalékkal marad el attól, ahol a válság elmaradása esetén tarthatnának.
Tény, hogy a recesszió a többi korosztályt is hátrányosan érintette, ugyanakkor kisebb mértékben: az 1970-es években született korosztálynál ez az elmaradás csak 18 százalékos, míg az 1960-as generációnál még ennél is kisebb, mindössze 11 százalékos.
A 2000-es évek végén jött válság komoly akadály elé állította a fiatal munkásokat, hiszen a magas munkanélküliségi ráta alacsony bérekkel párosult. Nem véletlen, hogy a válság elmúltával is ez a korosztály képes a leglassabban talpra állni.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
10 évvel ezelőtt sokan szembesültek azzal, hogy hiába tanultak tovább, illetve vettek fel diákhitelt, mégsem kapnak a végzettségüknek megfelelő munkát. A nem a képesítésüknek megfelelő munka, az ezekkel járó alacsonyabb fizetések, az elszálló megélhetési költségek, illetve a nyakukba vett diákhitelek törlesztői komoly anyagi kihívásokat jelentettek illetve jelentenek a fiatalok számára. Az amerikai fiatalok helyzetét ráadásul még az is tovább rontja, hogy a szóban forgó korosztály igen sok autóhitellel illetve hitelkártya-adóssággal is rendelkezik.
A tanulmány készítői azonban úgy vélik, hogy még nincsen minden elveszve: elképzelhetőnek tartják, hogy a fiatalok "gazdagodási pályaíve" meredekebb lesz, mint amilyen a szüleiké volt, tehát a későbbiekben kevesebb idő alatt halmozhatnak fel jelentősebb vagyont.
Nem csak Amerikában létező problémákról van szó
A kutatás az amerikai állapotokat vizsgálta, ugyanakkor a fentebb ismertett nehézségek sok magyar fiatalnak is ismerősek lehetnek. A 90-es évek gazdasági nehézségei, valamint a tíz évvel ezelőtti, az Egyesült Államokból kiinduló világválság is nehéz feladatok elé állaították a hazai fiatalokat. Hazánkban is ismertek például a lakhatással kapcsolatos nehézségek: az elszálló lakás- és albérleti áraknak köszönhetően sokak számára csak álom marad a saját lakás.
Nyilván nem véletlen, hogy az Eurostat friss adatai szerint a magyar fiatalok átlagosan 27 éves korukban hagyják el a családi házat, az úgynevezett mamahotelt. A szóban forgó tanulmány azonban jól érzékelteti, hogy mennyire nem országspecifikus problémáról van szó: a magyar adatok ugyanis egyáltalán nem kiemelkedőek, sőt. Számos kelet- és dél-európai országban még tovább laknak a szüleiknél az emberek, Máltán például már 32 éves is elmúlt egy átlagos fiatal, mire maga mögött hagyja a mamahotelt.