Pénzcentrum • 2017. április 3. 14:51
Hőség, alacsony bérek, túlóra - egyre kevesebb a varrónő Magyarországon. Nem is csoda, hiszen alig változtak a munkakörülmények a ‘80-as, ‘90-es évekhez képest, miközben a gazdasági környezet teljesen megváltozott - derült ki a Tudatos Vásárlók kutatásából.
A felsőruházati ipar töppedő ipar, egyre kevesebb a gyár, azok is leginkább exportra termelnek. Lemaradó a szektor, nincsenek célzott támogatások az iparban, nincs innováció.
Legalábbis a Tudatos Vásárlók Egyesülete 2016. februárja és októbere között készített kutatása szerint. A vizsgálat során 238 felsőruházati gyártással foglalkozó üzemet azonosítottak, vegyes képet mutat a szektor. A gyártók nagy része kisvállalat, 9-10 alkalmazottal. Három nagyobb, több száz főt foglalkoztató gyárat kerestek fel, részben az ott tapasztaltak, valamint 30, varrodában dolgozó, a vezetők tudta nélkül nyilatkozó munkavállalókkal készült interjú alapján készült a vizsgálat.
Az iparral kapcsolatban Gulyás Emese megjegyezte, jelentős a munkaerőhiány a területen. Egyre kevesebben tudnak varrni és aki tud is, az sem szívesen vállalja el ezt a munkát ilyen alacsony bérért. 70 és 110 nettó körül mozog a varrónők bére tapasztalatuk szerint. A felső határt leginkább túlórával tudják elérni a munkavállalók. Némi plusz pénzt remélhetnek akkor is, ha keveset hiányoznak a munkahelyükről.
Többen megerősítették, hogy létezik egy jelenléti bónusz - ha valaki például kihagyja a fia ballagását, azt a cég anyagilag honorálja. Erőltetett túlrával egyébként sehol sem találkoztak, aki több pénzt szeretne, az önként vállalja, hogy annyival többet dolgozik. S miközben a nyugdíjasok mennek, és nincs utánpótlás, még a közmunka is elszívja a munkásokat - mondta Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa a sajtótájékoztatón.
A munkakörülmények tekintetében a legsúlyosabb problémát a meleg okozta. A Tudatos Vásárlók által felkeresett gyár dolgozói elmondták, rendszeresen 35-40 fok körüli hőmáérsékletben dolgoznak, a nyári hónapokban is. Nagy probléma az is, hogy nincs jelentős érdekképviseletük sem a varrodákban dolgozóknak. A megkérdezett varrónők egyébként sem látják a szakszervezet értelmét, nem is tudják, milyen lehet az igazi érdekképviselet.
Októberben a Pénzcentrum is beszámolt róla, a ruhagyártás területén óriási a munkaerőhiány: sorra mennek nyugdíjba a szakképzett varrónők, a fiatalok számára pedig egyáltalán nem vonzó ez a szakma. A cégek gyakran több megkeresést kapnak, mint amennyit el tudnak vállalni, ennek is az egyik fő oka, hogy nincs, aki megvarrja a ruhákat. A termelés több mint háromnegyedét exportálják, és a sikeres cégek zöme bérmunkát végez külföldi megrendelők számára.
A megbízók nem ritkán nagy divatcégek és luxus márkák, akik a magas minőségű, de olcsó munka miatt voksolnak a magyar gyártók mellett. A nyomott árak a dolgozók bérét is alacsonyan tartják. Ez egy erős "sakk-helyzetet" okoz a szektorban.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nem csak nálunk rossz a helyzet
A legtöbb kelet-közép-európai gyárban robotoknak tekintik a munkavállalókat. Romániában vagy Albániában például egyes üzemekben a minimálbért sem kapják meg a kiszolgáltatott alkalmazottak. Sokan annyira keveset keresnek, hogy a varroda mellett mellékállást kell vállalniuk, vagy mezőgazdasági tevékenységet kell folytatniuk a megélhetésükért.
“Ezekben az országokban hatalmas a szakadék a megélhetéshez szükséges bér és a minimálbér között, a rés sok esetben nagyobb, mint az ázsiai országokban" - mondta Dr. Bettina Musiolek, a Business & Human Rights nevű szervezet munkatársa. Tapasztalata szerint a dolgozók kiszolgáltatottak: az alacsony bérek ellenére is ragaszkodnak a munkájukhoz, mert a családjaik számára a munkájuk jelenti az egyetlen állandó bevételt.
"Nem gondoltam, hogy ez Európában előfordulhat, azt hittem, csak Ázsiában működik így az ipar" - jegyezte meg a sajtótájékoztatón Ashim Roy, egy indiai szakszervezet vezetője. Véleménye szerint a megélhetési bér és minimálbér közti különbséget csak a munkavállalók tárgyalóerejével lehetne csökkenteni. Erős szakszervezetekre, érdekképviseletre volna szükség. Ezzel Dr. Bettina Musiolek is egyetért, aki úgy fogalmazott, nem azért ennyire alacsonyak a bérek, mert a gyárak ne tudnának több pénzt fizetni. Musiolek kormányzati beavatkozást sürget, szerinte támogatásokra lenne szükség.