Pénzcentrum • 2016. szeptember 16. 09:32
A hónap végén kezdheti meg a tárgyalásokat a kormány és az érdekképviseletek a járulékcsökkentésről. Arra van a legnagyobb esély, hogy a béremelésként odaadott többletpénz lenne járulékmentes vagy alacsonyabb lenne az elvonás - írja a Magyar Idők.
A lap úgy tudja, az egyik felvetett javaslat szerint kézenfekvő lenne a bérnövekményre rakódó járulék csökkentése vagy annak teljes elvonása. Tehát abban az esetben, ha a munkavállaló bruttó 100 ezer forintot keres, de a munkaadója felemeli a fizetését 150 ezer forintra, akkor az 50 ezer forintos különbözet után már ne kelljen egyik félnek sem járulékot fizetni, vagy a járulék mértéke legyen jóval alacsonyabb a különbözetnél. Ez ugyanis nem okozna akkora bevételkiesést az egészségügyi és nyugdíj-ellátórendszernek, mintha ezeket a járulékokat csökkentenék.
A munkaadók elsősorban a munkavállaló után fizetendő járulékok csökkentését szeretnék. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára emlékeztetett:
ezért mindennemű mérséklést üdvözölnek. A megtakarított összeget a vállalkozások nemcsak a munkabérekre fordíthatnák, de beruházásokat is megvalósíthatnának, új munkaerőt vehetnének fel, ezáltal csökkenne a munkaerőhiány is.
A nyugdíjkasszába 11 100 forintot fizet be keresete után a dolgozó, az egészségügyi kasszába pedig 9435 forintot. A tb-járulék tartalmazza a pénzbeli, természetbeni egészségügyi hozzájárulásokat, valamint az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot. A munkaadóknak a bruttó minimálbéren felül 29 970 forint társadalombiztosítási járulékot kell megfizetniük, emellett 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Így a nettó 73 815 forintos minimálbér kézhezvétele a dolgozónak 37 185 forintjába kerül, a munkaadónak a bruttó 111 ezer forint mellett 31 635 forintot kell fizetnie. Az elvonás nettó bérhez viszonyított költsége 193 százalék. Eszerint azonnali bérnövekedést az jelentene, ha a munkavállaló által befizetendő terhet mérsékelné a kormány.