Pénzcentrum • 2016. augusztus 23. 18:04
Az elmúlt pár év meghatározó munkaerőpiaci változásainak egyike az atipikus foglalkoztatási formák terjedése a világban. A modell a munkáltatói oldal számára költségcsökkentést, a munkavállalóknak pedig az egyéni élethelyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást kínálja. Míg Magyarországon messze elmaradnak a számok a fejlett országokétól, egyes területeken, mint például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, látszik már előrelépés.
Az atipikus foglalkoztatási lehetőségek közül leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás, a távmunka (otthoni munkavégzés), az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás, a szerződésben rögzített határidőre történő foglalkoztatás, a munkakörmegosztás (job-rotation), a munkaerő kölcsönzés vált egyre elterjedtebbé.
Az USA-ban 2015 végén is 17,8 millió "független dolgozó" volt, és az előrejelzések azt mutatják, hogy a számuk jelentősen nőni fog, ahogy a munkáltatók rákapnak a szabadabb foglalkoztatás ízére. A nagyvállalatok 80 százaléka tervezi rugalmas foglalkoztatási profiljának bővítését, 2020-ra a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százalékát teszi majd ki az atipikus foglalkoztatás, és valószínűleg Európa sem sokkal marad majd el mögötte.
Az USA-ban a 151 millió aktív munkavállalón belül 3 millió a közvetített munkaerő állománya, ami 2 százalékos arány. A KSH 2015-ös adatai alapján míg a 20-64 éves korosztályban Hollandiában 27,8 százalék a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, addig Magyarország 5,7 százalékos arányával az Unió sereghajtói közé tartozik. Csehországban (5,2 százalék) és Szlovákiában (5,8 százalék) is hasonlóak a mutatók, de Bulgáriában csak 2,2 százalék az arány.
Dr. Csoba Judit, a szociológus, habilitált egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológia Intézetének igazgatója szerint nem feltétlenül a fejlettség fokmérője a nagyobb rugalmasság.
Kinek jó az atipikus foglalkoztatási megoldások terjedése?
Mindenkinek. A hatékonyság javítása örök kihívás a vállalatok számára, a munkavállalókat pedig piacképesebbé, kívánatosabbá teheti rugalmasságuk. Ma még inkább az életkörülmények miatt, alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy csökkent egészségi állapottal választják ezeket az elhelyezkedési formákat azok, akik számára a hagyományos foglalkoztatás kevésbé elérhető. Egyre többen szeretnének, főképp gyermekes anyák és szellemi foglalkozásúak, a korábban megszokottnál kevesebb, de otthonról végezhető feladatot ellátni, akár egyszerre több munkaadónak is. Ez a szabadság olyannyira értékes lehet számukra, hogy a fizetésük egy részét is hajlandók feláldozni érte.
A munkaerő-kölcsönzés is divatosabbá vált
A kölcsönzött munkaerőként dolgozók száma becslések szerint 90-130 000 főt tehet ki, és ez a szám a jövőben várhatóan emelkedik is.
- mondja Csákvári Róbert, a munkaerő kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó cég ügyvezető igazgatója.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Klasszikus esetben azok választják ezt a formát, akik éppen munkanélküliek, és nem találnak állandó munkát, de manapság már mobilabb lett a munkavállalás is.
A piac rugalmasságát segíti, hogy a toborzással, adminisztrációval, bérszámfejtéssel, be- és kiléptetéssel kapcsolatos feladatokat a munkaerő-kölcsönzők akár teljesen átvállalják, így a vállalatok rugalmasabban reagálhatnak a gazdasági és piaci változásokra, szezonális igényekre, illetve az alaptevékenységükhöz kötődő feladatokra összpontosíthatnak. A munkavállalók szempontjából, akár szabad akaratból, akár "kényszerből", két állandó munkahely közötti időszakban, jó megoldás kölcsönzött munkaerőként dolgozni, de sok munkavállaló jelezte, hogy a kölcsönzöttként történő foglalkoztatásból gyakran tartós munkaviszony is kialakul.
A vállalatok gyakran akkor is ragaszkodnak a főállású munkavállalókhoz, amikor bizonyos munkaköröket több személlyel is betölthetnének vagy outsource-olhatnának. Pedig a négy órában dolgozó munkavállalók egységnyi idő alatt akár hatékonyabban is dolgozhatnak, mint a teljes munkaidősök, és komplexebb feladatok kihelyezése az ezekre szakosodott cégekhez is könnyen megtérülhet (marketing, HR-szolgáltatások). A munkavállalók viszont gyakran nem merik felvetni a rugalmasabb munkavégzés iránti igényüket, mert félnek, hogy ez csökkenti a piacképességüket.
Noha jelenleg a munkaerőhiány az égetőbb probléma és kevésbé a munkaerőpiac rugalmassága, e két tényező is összefügg egymással. A megfelelő munkaerő megtalálásában és megtartásában ugyanis a munkavállalók igényeihez is igazított foglalkoztatási formák versenyelőnyt jelenthetnek a cégeknek, az Y generáció megszerzésében pedig egyre fontosabb lesz a személyre szabott munkarend.