Nagy Bálint • 2016. május 6. 14:05
A Pénzcentrum információi szerint a fix vasárnapi bérpótlék megemelése helyett elképzelhető, hogy sávos rendszerrel rendezi majd a kormány a kereskedelmi dolgozók helyzetét. A boltoknak ez komoly érvágást jelentene, így többségük nagy valószínűséggel nem nyitna ki a hét utolsó napjának délutánján.
Annak ellenére, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn bejelentette, hogy szeptemberben rendezik a kereskedelmi dolgozók vasárnapi újranyitás miatt kialakult helyzetét, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter május 4-ei levelében arról tájékoztatta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökét, hogy tárgyal a KASZ petíciójába foglalt követelésekről.
A kiskereskedelmi dolgozók helyzetének javítása érdekében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (amelyhez a KASZ is tartozik), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos szövetsége közös ajánlást fogalmazott meg. Az ajánlás tartalmazza a 100 százalékos vasárnapi pótlékot, a havi két vasárnapi pihenőnapot, azt hogy évi legfeljebb 12 vasárnapról rendelkezzen a munkáltató, a többi pedig szabadon választható legyen a munkavállaló számára, valamint hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők kizárólag önkéntes alapon dolgozhassanak vasárnap.
A Pénzcentrum értesülései szerint azonban a petícióban szereplő követelések egyszerű megtárgyalásánál jóval többről van szó. Iparági forrásaink szerint ugyanis kormányzati szinten, a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék mellett felmerült már a hét utolsó napjára vonatkozó 150 százalékos, 200 százalékos bérpótlék is. Sőt, információink szerint többen is felvetették, hogy a fix bérpótlékok helyett inkább
Utóbbi azt jelentené, hogy a vasárnapi bérpótlék időarányosan változna, azaz a reggeli nyitáskor például még 50 százalék plusz járna a dolgozóknak, déltől viszont már 200 százalék, délután 2-től pedig akár ennek a többszöröse is. A boltoknak ez komoly érvágást jelentene, így többségük nagy valószínűséggel vasárnap délben lehúzná a rolót.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is hallott a progresszív vasárnapi bérpótlék lehetőségéről. Véleménye szerint azonban elfogadhatatlan a piaci szereplők megkérdezése nélkül tárgyalni egy, a teljes szektort érintő kérdésről.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Vámos György.
A főtitkár szerint - bár érthető a munkavállalók követelése - még az 50 százalékos bérpótlékra sincs meg sok helyen a fedezet. Mint azt Vámos György lapunk megkeresésére kifejtette, a mintegy 25-30 milliárd forintra rúgó terhet elvitte az évközi béremelés (amelyet a Tescónál például épp a mai napon jelentettek be); egy komolyabb bérpótlék előteremtése ráadásul a legkisebb kereskedőknek okozná a legnagyobb kárt. A főtitkár kiemelte: 2015-ben 2300 kiskereskedelmi egység szűnt meg Magyarországon, ebből kétezer klasszikus kisbolt volt. Ez a szám pedig még tovább emelkedhet, főként a legkisebb egységek kárára.