Orosz Márton • 2014. június 12. 11:02
Érdekes kutatást publikált csütörtökön a GfK kutatóintézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az Osztálylétszám2014 elnevezésű felmérés azt vizsgálta, milyen főbb osztályokból épül fel a magyar társadalom napjainkban.
Kádári kisember, Sodródók, Leszakadtak: a fenti jelzők három, a magyar társadalom tipikus osztályait jelentik. A GfK kutatóintézet és a Magyar Tudományos Akadémia friss, 13 ezer fő megkérdezésével végzett kutatása összesen nyolc ilyen csoportot állapított meg, amelyek jellemzőek napjaink Magyarországára.
Sugatagi Gábor, az MTA kutatója szerint az, hogy ki milyen társadalmi csoportba születik, nem határozza meg jól azt, hogy a későbbiekben hogyan alakul az élete, például azt, hogy milyen fogyasztó válik belőle, hol vásárol majd, hova utazik. A társadalmi helyzetet abból vezetik le, hogy az egyén rendelkezik-e az alábbi három erőforrás valamelyikével:
- gazdasági tőke,
- kulturális tőke,
- kapcsolati tőke.
A kutatók szerint osztálytudat nincs igazán a fejünkben, a társadalom fele tartja magát valamely osztályhoz tartozónak, és nehezen tudjuk saját magunkat bekategorizálni az egyes csoportokba. Persze vannak furcsaságok: a leszakadtak egy része középosztálybelinek gondolja magát, míg az elitben is vannak olyanok, akik magukat szegénynek tartják.
Az is egyértelműen kijelenthető, hogy a felsőbb osztályok tagjai jellemzően fővárosi, nagyvárosi lakóhelyeken élnek, és magasan iskolázottak, míg a vidéki/falusi lét és az iskolázottság hiánya gyakorlatilag egyenes utat jelent az alsóbb osztályokhoz.
Te melyik csoportba tartozol?
Összesen tehát nyolc társadalmi csoportot határoztak meg a kutatók, amelyek napjaink Magyarországán jellemzőek:
- Elit (2%, legfeljebb 200 ezer ember)
Gazdagok, a magas kultúra fogyasztói. Magas körükben a felsőfokú végzettségűek aránya, leginkább Budapestiek, már szüleik is ebbe a csoportba tartoztak.Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Felső közép (10,5%, szűk egymillió ember)
Fővárosi, nagyvárosi lakosok, magasan képzettek, rendszeresen sportolnak, járnak színházba, akítv közösségi életet élnek. - Feltörekvő fiatalok (6%, félmillió ember)
Azok a fiatalok, akik szüleik pénztárcáját használják a mindennapokban. Tudásuk és szüleik révén bennük van a jövő ígérete; jól használják kapcsolataikat, aktív életet élnek. - Vidéki értelmiség (7%, 600-700 ezer ember)
Kisvárosi tanárok, orvosok, közalkalmazottak, a helyi közélet szereplői, akik mindekit ismernek. Átlagos, de biztonságos jövedelemmel rendelkeznek, járnak nyaralni, magas a kultúra iránti igényük. - Kádári kisember (17%, 1,5 millió ember)
A kádári kisember "éldegél". Nehezen, de kijön jövedelméből, főleg kisebb településeken él, nyaralni nem jár, alig beszél idegen nyelveket, főleg állami munkahelyen dolgozik. - Sodródók (18%, 1,6-1,7 millió ember)
Azok a fiatalok, akiknek szülei a középosztályba tartoznak. Képzetlenebbek, nincs elég kapcsolatuk, sokan otthon, a "mamahotelben" élnek. Nem járnak színházba, nem olvasnak könyveket, viszont nagyon otthon vannak az online világban. - Munkások (16,5%, másfél millió ember)
Leginkább szakmunkás végzettségűek, nem érdekli őket a magas kultúra, ritkán járnak össze barátokkal, viszont sokat tévéznek. Kis vagyonnal, alacsony jövedelemmel rendelkeznek - de van munkájuk. - Leszakadtak (23%, 2 millió ember)
A társadalom legszélesebb rétege: kedvezőtlen anyagi, vagyoni, jövedelmi helyzetük; kapcsolatszegények, kultúrafogyasztásuk elhanyagolható. Jelentős körükben a szakképzetlenek aránya; ha dolgoznak, leginkább fizikai, alkalmi munkát végeznek, de sok köztük a nyugdíjas, munkanélküli, közfoglalkoztatott, rokkant. Alapvetően kisvárosokban, falvakban élnek.