Pénzcentrum • 2013. szeptember 9. 18:07
Dinamikusan emelkedett a külföldön dolgozó, ám a magyar foglalkoztatottsági statisztikában megjelenők száma. Ha a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, nem nőtt, hanem kissé csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben.
A KSH nem publikál adatokat a külföldre távozó, dolgozó magyarok számáról. Nehéz is lenne, hiszen az Európai Unión belül a szabad mozgás, munkaerő-áramlás miatt gyakorlatilag nincs be/kijelentési kötelezettség, a tényleges migrációt az ún. tükörstatisztikák alapján, adó- és társadalombiztosítási adatokból lehet csak megbecsülni.
A foglalkoztatási adatok szempontjából mégis van közvetlen jelentősége a migrációnak, mivel a Magyarországon még háztartással rendelkező, de külföldön dolgozó magyarok is beleszámítanak - valamely részben - a foglalkoztatottsági adatokba. Erről a körről is viszonylag keveset tudunk azonban, az adatigény csak az utóbbi időben, a migráció erősödésével jelent meg. Pedig úgy látszik a migráció foglalkoztatottsági jelentősége igen nagy lehet: tavaly például azt láthattuk, hogy az évi 60 ezer fős foglalkoztatás-bővülés közel harmadát magyarázta a migrációs hatás, azaz a külföldön dolgozók számának növekedése.
Az MFB pénteken megjelent elemzése szerint az idei második negyedévben is jelentős tényező volt ez a hatás. Sőt a külföldön dolgozó, a magyar foglalkoztatási adatokba beszámítók száma dinamikusan, 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedett.
Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a második negyedévben az intézményi adatok szerint 42 ezer volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban, akkor a második negyedévben nem is foglalkoztatásbővülésről, hanem csökkenésről beszélhetnénk. Vagyis a bő 17 ezerrel több külföldi munkavállaló és az egy év során 42 ezerrel több közmunkás összességében több, mint az 55 ezer fős foglalkoztatotti bővülés. Vagyis ezek az adatok is alátámasztják a KSH intézményi statisztikájából származó következtetést, hogy a versenyszférában stagnál a foglalkoztatás.
Kiderült: nem bővül, csökken a foglalkoztatás
Az intézményi adatok persze nem hasonlíthatók egy az egyben össze a munkaerő-felmérés adataival, mivel más körben és módszertannal készülnek. Mi korábban a KSH közlése alapján azzal számoltunk, hogy nagyjából 30 ezerrel volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Ha ezt vesszük és a külföldön dolgozók számának emelkedését, a foglalkoztatás-bővülésből, legalábbis ami hazai, elsődleges munkaerőpiaci növekedésből adódik, így sem sok marad.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
1.) A megkérdezéses alapú munkaerő-felmérés
Ennek lényege, hogy közel 40 ezer címet keresnek fel az összeírók, az adatokat pedig a népszámlálási adatok alapján teljeskörűsítik. Ebben a statisztikában foglalkoztatottnak minősül az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki nem dolgozik, de aktívan munkát keres, illetve két héten belül munkába is tudna állni. Nem egyenlő a regisztrált álláskeresők számával, amit a munkaügyi hivatalok adnak közre, hiszen a regisztrált álláskereső nem biztos, hogy aktívan állást keres, illetve másik oldalról: nem biztos, hogy minden munkanélküli regisztrált álláskereső is egyben.
2.) Az intézményi adatgyűjtés
Ez a statisztika alapvetően a kereseti helyzet felmérését szolgálja, azaz ebből tudjuk meg, hogyan és mennyit változtak a bruttó és nettó bérek. Az adatokhoz kapcsolódnak azonban létszámadatok is. A versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások közül egy minden évben meghatározott mintába tartozó cégek szolgáltatnak adatot a náluk foglalkoztatottakról. Sokan úgy vélik, ez a statisztika jobban leköveti a gazdasági helyzet alakulását, ezért a fő foglalkoztatottsági adatok mellett érdemes ezt is figyelembe venni.