Pénzcentrum • 2013. június 25. 18:36
Újabb döntésében megerősítette korábbi álláspontját az Emberi Jogok Európai Bírósága: sérti a magántulajdonhoz való jogot a közszférából elbocsátott magánszemélyek felmentésekor kapott juttatás meghatározott összeg feletti részének 98 százalékos megadóztatása.
Újabb elbocsátott magyar közalkalmazottnak ítélt meg kártérítést kedden Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága a végkielégítés egy részének 98 százalékos adókulccsal történt elvonásával kapcsolatos jogvitában, miután a testület májusban egy hasonló ügyben már ugyanígy döntött.
Május 14-én közzétett ítéletében a bíróság egy szintén 1954-ben született, budapesti panaszosnak 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót ítélt meg. A Külügyminisztérium volt alkalmazottját 2011. május 27-én bocsátották el, és végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét 98 százalékos adóval sújtották.
KATTINTS! Óriási hír! Elkaszálta Strasbourg a 98 százalékos különadót
Ezúttal egy szolnoki lakos volt a panaszos, aki a magyar adóhatóságnál dolgozott több mint három évtizeden át, 2011 márciusi elbocsátásáig. Végkielégítésének egy része után 98 százalék adót vontak le. A strasbourgi bírói fórumhoz egyebek közt az európai emberi jogi egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének 1. cikkére - a tulajdonhoz való jog sérthetetlenségére - hivatkozva fordult. Az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott ezzel kapcsolatos panaszának, és 16 ezer euró (4,7 millió forint) kártérítést, valamint 900 euró költségtérítést ítélt meg számára.
Az egyedi ügyekben hozott elmarasztaló ítéleteknek nincs minden érintettre kiható kedvező hatása, csak azok járnak jól, akik nem törődtek bele a sorsukba, hanem bírósághoz fordultak jogorvoslatért. Korábban megjelent információk szerint mindössze 40-50 magánszemély perelte be a magyar államot.
Ebben bízhat több ezer magyar munkavállaló
A többi érintett magánszemély már csak a magyar Alkotmánybíróságban bízhat. Mint nemrégiben a Pénzcentrum.hu megírta, negyedszerre is az Alkotmánybíróság elé került a közszférából elbocsátott magánszemélyek jogviszonyának megszüntetésével összefüggésben kifizetett juttatások extra mértékű megsarcolásának kérdése. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügy Bíróság szerint kérdéses a 98 százalékos különadóra vonatkozó jogszabály alkotmányossága, így egyedi normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
OLVASD EL CIKKÜNKET a témában: Mentőöv tízezreknek: újra Alkotmánybíróság előtt a 98 százalékos különadó!
Mit lép vajon a magyar kormány?
Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet a strasbourgi bíróság elsőfokú döntései ellen, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre. A korábbi ítélet után a Nemzetgazdasági Minisztérium annyit közölt, hogy tanulmányozza az abban foglaltakat, a mostani ítéletre nem reagált. A minisztérium korábbi közleményében továbbra is azt hangoztatta, hogy a kormány az állami vagyonból juttatott eltúlzott mértékű, a jó erkölcsöt sértő végkielégítéseket és más hasonló juttatásokat kívánta különadóval sújtani.
A jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni. A közteher alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel - érvelt közleményében a tárca.