Pénzcentrum • 2011. október 18. 17:10
Két napjuk van már csak a vállalkozásoknak, hogy ismételt ellenőrzést kérjenek a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), ha egy korábbi vizsgálat során azért rótt ki rájuk az adóhatóság bírságot és késedelmi pótlékot, mert olyan számlában foglalt adót igényeltek vissza, amelynek az ellenértékét még nem fizették ki. Mint ismeretes, az Európai Bíróság az uniós irányelvvel ellentétesnek nyilvánította a magyar áfaszabályozást. A nemzetgazdasági tárca továbbra sem árulja el, mire alapozza azt a kijelentést, hogy emiatt 250 milliárd forintot kell visszafizetni a vállalkozásoknak.
Október 20-án éjfélig kell postára adniuk az érintett vállalkozásoknak az Európai Bíróság döntése nyomán az ismételt ellenőrzésre vonatkozó kérelmüket. Az adóhivatal nem rendszeresített erre a célra formanyomtatványt, a vállalkozásoknak levélben kell kérvényezniük az ismételt eljárást - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t Honyek Péter, a NAV adószakmai szóvivője. A határidő jogvesztő, vagyis a későbbi időpontban feladott kérelmeket el kell utasítania az adóhatóságnak.
A levélben pontosan fel kell tüntetni, hogy mely adóhatósági határozat mely részére vonatkozik a kérelem. Azt is jelezni kell, hogy a vállalkozás megfizette-e, és mikor a kiszabott adóbírságot, illetve pótlékot. Ha nem fizette meg, akkor is lehetőség van arra, hogy a NAV törölje a vállalkozás számláján megjIndulhat elent bírság és pótlék összegét - tette hozzá a szóvivő. Az ismételt ellenőrzés során az állami adóhatóság kizárólag a pénzügyileg nem rendezett tételekre eső adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatát végzi el.
Ugyanígy október 20-ig lehet kérelemben visszaigényelni a korábbi időszakokról görgetett kifizetetlen áfát. A kérelem benyújtására az áfabevallások, azaz a 1065, illetve 1165 számú nyomtatványok szolgálnak. A kérelemben az utolsó bevallás adatait meg kell ismételni, illetve a külön kérelem lapot (1065-KER, 1165‑KER) is ki kell tölteni.
A vállalkozásoknak azonban egyáltalán nem kötelező a kérelemben visszaigényelni a szóban forgó áfaösszeget. A legegyszerűbb megoldás, ha egyszerűen csak figyelembe veszik a levonható forgalmi adó összegében, és ha így visszaigénylendő adójuk származik, akkor annak kiutalását kérik az áfabevallásban.
A NAV is hangsúlyozza a közleményében, hogy a vállalkozások akár október 20-ig, akár a későbbiekben benyújtott bevallásaikban visszakérhetik az Európai Bíróság döntése alapján visszaigényelhető áfát. Vagyis bármely későbbi áfabevallásban vissza lehet igényelni a kifizetetlenség miatt korábban visszatartott adót, vagy el lehet számolni a fizetendő áfával szemben is.
Csak azoknak a vállalkozásoknak érdemes külön kérelemben visszaigényelni a kifizetetlen számlák utáni áfát, amelyeknek sürgősen szükségük van forrásra. Az egyetlen előnye a kérelem benyújtásának, hogy a jogszabály szerint az ily módon visszaigényelt áfát 1 millió forint alatti összeg esetén már 30 napon belül ki kell utalnia az adóhatóságnak, szemben az általánosan rendelkezésre álló 45 nappal.
Érdemes inkább a "sima" áfabevallásban elszámolni
A Saldo Zrt. inkább azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy ne külön kérelemben kérjék vissza a szóban forgó áfát, hanem egyszerűen az áfabevallásban tüntessék fel - hívja fel a figyelmet Vira Sándor igazgató-helyettes. Fontos tudni, hogy a kérelem is bevallásnak minősül, ami újabb hibalehetőség a vállalkozásoknak. Ha valaki nem jól tölti ki, akkor ugyanúgy bírságolható, mint egyéb más bevallási hiányosság esetén.
Ha a vállalkozás már most látja, hogy egy későbbi időszakban befizetendő áfája lesz, akkor az a legjobb megoldás, ha továbbviszi a visszaigényelhető összeget, és később csökkenti vele a kiadásait. Fontos azonban tudni, hogy nem lehet több időszakra elosztva érvényesíteni a korább időszakokról görgetett áfát, vagy az egészet visszaigénylik, vagy a teljes összeget továbbviszik a cégek - hangsúlyozza Vira Sándor.
A tanácsadó véleménye szerint túlzott szabadságot kapnak a vállalkozások azzal, hogy korlátlanul visszaigényelhetik az olyan számlára eső áfát is, amelynek az ellenértékét még nem fizette meg a vállalkozás. Az új szabályozás mellett a vállalkozások egyáltalán nem lesznek arra rászorítva, hogy megfizessék a beszerzéseik ellenértékét, mivel anélkül is visszaigényelhetik az áfát, ami még elterjedtebbé teheti a körbetartozásokat. Az Országgyűlésben kormánypárti és ellenzéki képviselők egytől egyig megszavazták az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó módosítását.
Az uniós országok különféle korlátozásokat alkalmaznak az áfavisszaigénylésre. Szlovákiában például csak akkor kapják vissza a vállalkozások az áfát, ha két egymást követő időszakban visszaigénylő pozícióban vannak. Olaszországban alapesetben csak éve rendszerben lehet visszaigényelni a forgalmi adót, csak a jó adózók és bizonyos vállalkozói körök kaphatnak negyedéves elszámolási lehetőséget. Belgiumban pedig a havi bevallók is csak negyedévente kérhetik vissza az áfát.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nem tudni, miből lesz pénz a visszatérítésre
Még mindig nem ismert, hogy pontosan miből kívánja biztosítani a kormány a visszaigénylésekhez szükséges forrásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre csak annyit közölt, hogy a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb, állami eszközökből finanszírozza az állam, konkrétumokat azonban nem lehet tudni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tényként közli, hogy 250 milliárd forintot kell visszafizetni az Európai Bíróság döntése nyomán a vállalkozásoknak. Ezt a számot azonban sem az adóhatóság, sem az NGM nem támasztotta alá hiteles adatokkal. Ha azt a kérdést szeretnénk megválaszolni, hogy a 2011. évi költségvetést mekkora kifizetés terheli az EB-döntés miatt, akkor meg kell nézni, hogy mekkora összeg szerepel a 2010. december havi, utolsó negyedéves, illetve éves áfabevallásokban a pénzügyileg nem rendezett tételek során - magyarázta korábban a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő. Sem az adóhatóság, sem a nemzetgazdasági minisztérium nem kívánt válaszolni az erre vonatkozó, több hónappal ezelőtt feltett kérdésünkre.
Varga Árpád, a NAV elnökhelyetteseegy hónappal ezelőtt sajtótájékoztatón a Pénzcentrum.hu kérdésére közölte: nem tudja nyugodt lelkiismerettel megerősíteni, hogy az EB-döntés nyomán 250 milliárd forintot kell visszafizetni a vállalkozásoknak. Annyit tett még hozzá, hogy a pénzügyileg nem rendezett tételeket tartalmazó sorból nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mennyi áfát kellett volna ténylegesen kifizetni a vállalkozásoknak, és mekkora az az összeg, amelyet az adott bevallásban nem kértek volna vissza, hanem átvitték volna a következő időszakra.
A Pénzcentrum.hu kérésére Jóri András adatvédelmi biztos még szeptemberben tájékoztatást kért Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől és Vida Ildikótól, a NAV elnökétől arról, hogy a közérdekű adatigénylésekre miért nem válaszoltak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben előírt módon és határidőben. Az ombudsman levelére mostanáig egyik szervezet vezetőjétől sem érkezett válasz.
300 milliárddal több a tervezettnél az idei költségvetési hiány
A kormány arra számít, hogy a központi költségvetés idei pénzforgalmi hiánya az év végére mintegy 300 milliárd forinttal meghaladja a már többször módosított törvényben rögzített előirányzatot - derül ki abból a jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a túlzotthiány-eljárás keretében küldött el az Európai Unió statisztikai hivatalának. A Mol-részvényvásárlás után módosított 2011-es költségvetési törvényben megjelölt 1138 milliárd forintos pénzforgalmi hiány helyett 1451,5 milliárd forintos deficit szerepel az előrejelzésben. Ez 313,5 milliárd forinttal több a parlament által elfogadott előirányzatnál.
A jelentés a pluszhiányból összesen 130 milliárd forintra ad magyarázatot. Ebből a legnagyobb tétel az, hogy a kormány elengedi a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forintos tartozását a központi költségvetés felé. A Magyar Nemzeti Banknak is kifizet mintegy 30 milliárd forintot, emellett 4,2 milliárd forintot ad a Malévnak és 2,2 milliárdot költ a Gripenek lízingjére. Az áfavisszaigénylésre vonatkozó megváltozott szabályok miatti költségvetési forráskiesésről nem szól a jelentés.