Hogyan szerezzek tapasztalatot, ha anélkül sehova nem vesznek fel?

Pénzcentrum2011. augusztus 25. 16:04

A frissdiplomás közgazdászok az iskolapadból kikerülve gyakran találják szemben magukat azzal a problémával, hogy az áhított pozícióra több éves munkatapasztalattal rendelkező szakembert keresnek. A gyakornoki programok száma is véges. Jogosan merül fel bennük a kérdés: "Hogyan szerezzek tapasztalatot, ha anélkül sehova nem vesznek fel?"

A Verlag Dashöfer Szakkiadó utánajárt, hogy mi az oka, ha egy cég nem szívesen alkalmaz pályakezdőket, és mit gondolnak a frissdiplomások saját tudásukról, képességeikről. A felmérésben pénzügyi, számviteli területen munkáltatói oldalról közel 400 fő, a leendő munkavállalói oldalról pedig 430 fő vett részt.

A válaszadó cégek 59 százaléka egyáltalán nem alkalmaz pályakezdőket, és 35 százaléka is csak esetenként vesz fel gyakorlati tapasztalat nélküli munkavállalót. 79 százalékuknál még a kötelező gyakorlati idő eltöltésére sincs a hallgatóknak lehetősége. Ezt elsősorban a cégek anyagi helyzetével indokolták. Sok helyen létszámstop van, új munkavállalók felvételére nem nyílik lehetőség. Ha mégis, akkor gyakorlott szakembereket keresnek. Ez elég ellentmondásosnak tűnik, hiszen a pályakezdők munkabére alacsonyabb, nem beszélve a gyakornokokról. A valódi ok tehát máshol keresendő.

A gyakorlati ismeretek hiányát, illetve a betanítással járó nehézségeket a cégek közel egyötöde emelte ki. Az álláskereső fiatalok elsősorban a számítástechnikai ismereteikkel nincsenek megelégedve, de jelentős hányaduk jelölte meg a nyelvtudást, gyakorlati munkatapasztalatot valamint kommunikációs, prezentációs készségüket hiányosságként. A munkáltatói oldalról főként a számítógépes programok kezelése és a gyakorlati mindennapi munkában jellemző feladatokhoz való hozzáértés jelenik meg hiányosságként. Ezek közül is főként a bevallások, jelentések, analitikák készítésének, gyakorlati könyvelési feladatok ellátásának, hibák felismerésének és azok javításának képessége.

A nyelvtudás az állás megszerzésénél döntő jelentőségű, és ennek hiánya könnyen kiszűrhető. A fent említett további képességeket, illetve készségeket nehéz mérni, az ezekbeli hiányosságot a munkakezdés után látják a munkáltatók, és az iskolákban ezeket nem tanulják meg megfelelő mélységig a hallgatók.

Természetes, hogy egy elismert iskolában jó eredményekkel végzett frissdiplomás elvárja, hogy egy jó állást szerezzen meg, de a cégek többségénél (87%) a gyakorlati tapasztalat fontosabb a végzettségnél.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az álláskeresés módján is sok múlhat, ami még inkább megnehezíti a dolgot. Pozitívnak mondható, hogy az álláskeresők jellemzően több helyen keresnek együttesen állást, hiszen a cégek inkább egy-egy vagy csak kevés csatornát választanak az új munkatárs megtalálására. A munkaadói oldal több mint fele elsősorban ismeretségi körében keresi az új munkavállalót, ezzel szemben az elsődleges munkakeresési helyszínek a frissdiplomások körében az álláskeresési portálok. A válaszadók 93 százaléka itt keresi a jövendő munkahelyét, míg a cégek csupán 19 százaléka kínálja fel ilyen oldalon a betöltendő pozíciót. A vállalkozások az ismeretségi körükön és az állásközvetítő portálokon kívül a legjellemzőbben a munkaügyi hivatalokat és az újsághirdetéseket használják a leendő kolléga megtalálására.

 

Címkék: