Pénzcentrum • 2010. szeptember 21. 11:02
"Szép esténk lesz, ha egyszer majd megöregszünk, sose' veszekszünk, ülünk a kandallónál, s fogjuk majd egymás kezét." G. Dénes György emlékezetes slágerének kezdősorai igencsak idilli képet tárnak elénk a nyugdíjas kor harmóniájáról. Könnyen lehet azonban, hogy a gondtalan öregkor csak álmainkban létezik. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk az öngondoskodás lehetőségével.
Nagyszüleinknek egyszerű dolga volt. A munkájukért kapott fizetésükből az állam egy bizonyos összeget levont, azt összegyűjtötte, majd nyugdíjba vonulásuk után a nyugdíjbiztosítási rendszeren keresztül havi részletekben visszaadta nekik a pénzüket nyugdíj formájában. Ez persze azért nem volt ilyen egyszerű. A valóságban az állam a munkát végző emberek befizetéseiből fizette ki a nyugdíjakat. A rendszert emiatt nevezik felosztó kirovónak. A módszer egészen addig jól is működött, amíg több dolgoztak, mint ahányan nyugdíjat kaptak.
Valamikor a nyolcvanas évek elején fontos változások indultak el. Azóta egyre kevesebb gyerek születik, miközben a nyugdíjasok száma egyre magasabb. Az okok rendkívül összetettek. A gyermekvállalási hajlandóságot például a rendszerváltás után bizonytalanná váló jövő, az anyagi problémák, a karrierépítés hátráltatja. Az idősek száma pedig egyebek mellett a javuló népegészségügyi helyzet, a második világháború után született rendkívül népes korosztály öregedése miatt nő. A folyamatok az alábbi ábrán élesen kirajzolódnak.
1869-ben a magyar népesség korfája piramis alakú volt, azaz a munkaképes lakosság létszáma nagyobb volt, mint az eltartott korosztályoké, az időseké és a kisgyermekeké. 2008-ban a korfa már urna alakú, azaz lassan több lesz az eltartott, mint a dolgozó. Az elöregedés azonban csak az egyik baj. Nagy gondot jelent az is, hogy egyre kevesebben vagyunk. Évente körülbelül 30 ezerrel többen hunynak el, mint ahányan születnek. Ha ez így megy tovább, könnyen megeshet, hogy 2050-re csak 8 millió ember él majd Magyarországon. Ez pedig azért baj, mert kisgyermekeket és nyugdíjasokat eltartó aktívan dolgozó emberek száma folyamatosan csökken. Így az ő befizetéseikből kevesebb pénz jön össze, mint amennyire a nyugdíjak kifizetéséhez az államnak szüksége lenne. Magyarán: a jövő nyugdíjasai egyre kevesebb állami nyugdíjra számíthatnak, ami akár a megélhetésüket is veszélyeztetheti.
A magyar nyugdíjrendszer alappillére, a felosztó-kirovó rendszer tehát megrendült, ezért még két pillérrel, a magánnyugdíjpénztárakkal valamint az önkéntes nyugdíjpénztárakkal megtámogatták. A két új pillércélja, hogy a ma még aktívan dolgozók saját maguk gondoskodhassanak nyugodt öregkorukról. A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett pénzt ugyanis hozzáértő szakember fialtatják, majd azt nyugdíjba vonulás után egy összegben adómentesen vagy havonta nyugdíjkiegészítés formájában felvehetjük.
Ha az alábbi kérdésre helyesen válaszolsz és regisztrálsz játékunkra, nyerhetsz egy hűtőmágnest vagy a 4db LG Blu-ray lejátszó egyikét, illetve fődíjként egy LG márkájú LH5020 FULL HD LCD televíziót!
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A pillérek, amelyből felépül a magyar nyugdíjrendszer a következők:
a) állami nyugdíjrendszer, öngondoskodás
b) állami nyugdíjrendszer, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár
c) állami nyugdíjrendszer, önkéntes magánnyugdíjpénztár
Kattints ide, regisztrálj és nyerj! Sok szerencsét!