Pénzcentrum • 2025. augusztus 4. 10:31
A szeptembertől induló 3 százalékos támogatott lakáshitel bizonyos szempontból jobb, mint az eddigi programok, de nagy probléma, hogy az államnak súlyos kiadásokat okozhat, és szociálisan egyáltalán nem célzott - mondta Surányi György. A közgazdász professzor szerint az új eszköz további lakásinflációt gerjeszt, és inkább a kínálati oldalt kellene ösztönzöni.
Surányi György főbb állításai a következők:
- "Három előnye van az új hitelnek a korábbi eszközökhez képest: az új fix kamatozású hitel határt szab a négyzetméterárnak és a a teljes vételárnak (100/150 millió Ft), valamint csak első lakás vásárlására vehető igénybe.
- Ugyanakkor nagyon nagy probléma a fix kamat, ami az állam számára fedezetlen kötelezettség. A költségvetés állam hosszú időre vállal fix kamattámogatást, miközben a jövőbeli kamatszint és infláció nem kiszámítható – ez komoly költségvetési kockázatot jelent.
- Ennek kapcsán Surányi felidézi, hogy a jegybank korábban hasonló hibát követett el, amikor nulla kamatozású hiteleket adott, amit a bankok haszonnal közvetítettek. Ez az MNB számára veszteséget okozott, és végső soron inflációt gerjesztett.
- Szükség lenne olyan védelmi mechanizmusokra, amelyek ezt a kockázatot kezelik. Például a hitelszerződés módosítható legyen extrém kamatkörnyezet esetén (pl. 8-9% fölött), hogy az állam ne vállaljon korlátlan kockázatot.
- A jelenlegi értékhatárok mellett nem a rászorulókat segíti a program. Településtípusonként eltérő módon kellene szabályozni a hitel elérhetőségét.
- Az új hitel tovább gerjeszti a lakásinflációt a keresleti oldal támogatásával, ehelyett a kínálati oldalt kellene támogatni, mert így a lakásárak tovább emelkednek.
- Az egyik ilyen eszköz a bérlakásépítés lehetne. De ne az állam építsen saját erőből tömegesen, mert nincs rá pénze, és nagy az esélye az alacsony hatékonyságnak és korrupciónak.
- Állam „bizalmi kézként” jelenhetne meg a bérlakáspiacon: a magánbefektetők építenének, az állam/önkormányzat pedig kijelölné a szociálisan rászoruló bérlőket, és átvállalná a kockázatot, ha nem fizetnek.
- Surányi meglátása szerint még lakásonként havi 150 ezer Ft állami támogatás mellett is jóval olcsóbb lehet a bérleti díjak szociális támogatása, mint a fix kamattámogatás.
- Megfelelő garanciákkal be lehetne vonni az üres magánlakásokat is a bérlakáspiacba – sok tulajdonos azért nem ad bérbe, mert fél a jogi és fizetési bizonytalanságoktól."
- sorolta a korábbi jegybankelnök.
Címkék: