Pénzcentrum • 2022. augusztus 26. 22:01
A nemzetközi és magyar bankszabályozás számos tanulságot levont a 2008-as globális pénzügyi válságból, így sok tekintetben felkészült a további kihívásokra. A jelenlegi körülmények azonban számos tényezőben különböznek a korábbi válságoktól, így a bankfelügyeletnek is folyamatosan lépést kell tartania a pénzügyi innovációkkal és az újonnan megjelenő kockázatokkal – hívta fel a figyelmet Seregdi László a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója, a Metropolitan Egyetemen induló Pénzügyi szabályozási és felügyeleti szakember elnevezésű szakirányú továbbképzés szakmai felelőse.
A bankszabályozás elsősorban az újabb és újabb bankválságok hatására változik és fejlődik. A 2000-es években a gazdaság élénkítése céljából a bankszabályozók igyekeztek könnyíteni a bankok működését meghatározó prudenciális szabályokat. Többek között lehetőséget adtak a bankoknak arra, hogy a tőkekövetelményüket belső modellek alapján számítsák ki, és így jelentős kedvezményeket érjenek el. Emellett olyan instrumentumokat is be lehetett számítani szavatoló tőkébe, amelyek valójában később nem tudták fedezni a válság miatt bekövetkező veszteségeket.
A 2008-as válság ebből a szempontból jelentős fordulópont volt: az addigi lazító, kedvezményeket biztosító bankszabályozást jelentősen szigorodó, a biztonságos működést előtérbe helyező megközelítés váltotta fel. A változtatások kidolgozása és elterjesztése a bankszabályozás és bankfelügyelet terén globális harmonizációs szerepet betöltő Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsághoz kötődik.
A szabályozás módosításai miatt a bankoknak a tőkekövetelményeket jóval magasabb arányban kell jó minőségű szavatoló tőkével fedezniük. Az egyes országokban létrehozták a pénzügyi rendszer egészét figyelemmel kísérő úgynevezett makroprudenciális felügyeleti hatóságokat, amelyek megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a rendszerszinten jelentkező kockázatokat is kezelni tudják. A globálisan vagy egy adott országban jelentősnek minősülő bankoknak jóval magasabb tőkekövetelménynek kell eleget tenniük, így kisebb annak a valószínűsége, hogy válságba kerülnek és a fizetési nehézségeik a bankrendszer többi szereplőjére is átterjednek. A bankok likviditásának biztonságosabbá tétele érdekében a szabályozás új, minden bank által teljesítendő mutatószámokat, illetve a likviditási kockázat kezelésére vonatkozó minőségi követelményeket vezetett be.
Minden országnak létre kellett hoznia egy szanálási hatóságot, amelyik megköveteli a bankoktól, hogy olyan szavatoló tőkével és leírható vagy átalakítható kötelezettségekkel rendelkezzenek, amely esetleges válság esetén lehetővé teszi a szanálási eljárás lefolytatását.
Az új vállalatirányítási szabályok megkövetelik a bankoktól, hogy az egyes vezető testületei – így különösen az igazgatóság és a felügyelő bizottság – hatékonyabban és nagyobb felelősséggel lássák el a feladataikat, emellett megerősítették a bankokban működtetett kockázatkezelési és belső ellenőrzési funkciókat. Jelentősen megnőtt azoknak az információknak a köre, amelyeket a bankoknak a saját működésükről nyilvánosságra kell hozniuk, ezáltal a piac is hatékonyabban tud ítéletet mondani egy-egy bank megbízhatóságáról.
Az Európai Unió a globális fejlesztéseken túl számos további módosítást hajtott végre. Létrehozta az eurózóna országaiban működő bankuniót, amelynek keretében az érintett tagállamok legnagyobb bankjait már nem a nemzeti felügyeleti hatóságok, hanem az Európai Központi Bank felügyeli. Jelentősen fejlesztették a betétbiztosítási és a szanálási mechanizmusokat annak érdekében, hogy azok minél egységesebbek és közösen alkalmazhatóak legyenek. A szabályozás túlnyomó részét irányelvek helyett a tagállamok által közvetlenül alkalmazandó rendeletekben határozták meg. Létrehozták az Európai Bankhatóságot, amely jelentős szerepet tölt be a szabályozás továbbfejlesztése és a felügyeleti módszertanok egységesítése terén
– foglalta össze Seregdi László.
A Magyar Nemzeti Bank a hazai pénzügyi rendszer még biztonságosabbá tétele érdekében a különböző felügyeleti ágakért egyszerre felelős felügyeleti központtá fejlődött. 2013 óta az MNB látja el a hazai bankok mikroprudenciális (intézményi szintű) felügyeletét, de egyben makroprudenciális és szanálási hatóságként is működik. Ezek a funkciók elkülönülnek egymástól az MNB szervezetében, az egy intézmény keretében való működés azonban lehetővé teszi a szoros együttműködést, a megfelelő információáramlást és a szinergiák kihasználását. Az MNB ráadásul az általa felügyelt pénzügyi szervezetek vonatkozásában fogyasztóvédelmi szerepkört is ellát, így a legfontosabb felügyeleti szerepkörök mind egy intézményben összpontosulnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A COVID-19 miatti válság egyedülálló volt abból a szempontból, hogy nem a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, hanem egy külső tényező miatt következett be, így a gazdasági döntéshozóknak is kevesebb ráhatásuk volt a válság kezelésére. A rendkívül gyors változások miatt nagyon kevés idő volt a helyes döntések meghozatalára, amelyek így a bankrendszer esetében nem a jogszabályok módosítására, hanem inkább a már meglévő felügyeleti eszközök rugalmas alkalmazására irányultak. Az egyes tőkepuffer követelmények alóli mentesítések vagy az osztalékfizetés korlátozása olyan lépések voltak, amelyekkel a jogszabályok módosítása nélkül gyorsan kezelhetőek voltak a problémák. Mivel az azt megelőző években szigorodtak a szabályok és jelentősen megnövekedtek a tőkekövetelmények, így eleve sokkal stabilabb bankrendszernek kellett szembenéznie az újabb válsággal.
A bankszabályozás és a bankfelügyelet mára kialakult eszköztára és módszerei nem véglegesek. Folyamatosan lépést kell tartani a pénzügyi innovációkkal, az újonnan megjelenő kockázatokkal és az esetleges válsághelyzetekkel
– mondta Seregdi László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója, a Budapesti Metropolitan Egyetem szakirányú továbbképzésének szakvezetője.
A felügyeleti és a banki szakértőknek is folyamatosan képezniük kell magukat, nyomon követve a szabályozás és a módszerek változásait. A Metropolitan Egyetemmel közösen induló szakirányú továbbképzésünk minden pénzügyi szervezet, illetve az ezek könyvvizsgálatával és tanácsadásával foglalkozó vállalkozások munkatársai számára hasznos lehet
- tette hozzá.