Pénzcentrum/Portfolio • 2017. november 22. 19:30
Az MNB közzétette a nagyon várt közleményét, amelyben a két új eszköz ismertetése mellett a jövőbeli monetáris politika irányára vonatkozó szokásos iránymutatás is szerepel. A közlemény hangneme szokásosan laza, talán annyi az érdekes, hogy nem jelzi explicit módon további eszközök bevezetésének lehetőségét. csupán annyit mond, hogy "a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását."
A teljes közlemény így szól (kiemelések tőlünk - a szerk.):
A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.
2017 októberében az infláció 2,2 százalékra, míg a maginfláció 2,7 százalékra csökkent. Az infláció és a maginfláció is némileg alacsonyabban alakult a jegybanki és a piaci várakozásoknál, az eltérést főként a piaci szolgáltatások és az iparcikkek visszafogottabb árdinamikája okozta. Az alapfolyamatot jellemző mutatók mérséklődtek az előző hónaphoz képest, és továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól.
A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták. Ennek költségnövelő hatását ellensúlyozza az év eleji munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Várakozásunkkal összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható. Az olajárak emelkedtek az elmúlt hónapokban. A globális inflációs alapfolyamatok változatlanul visszafogottak. A külső környezet inflációja, különösen az eurózónában, hosszabb ideig alacsony maradhat.
A fogyasztóiár-index átmeneti emelkedést követően 2017 végére újból a toleranciasáv aljára csökken. A maginfláció a dohány- és tejtermékek árváltozásához köthető átmeneti hatások kifutásával a jövő év második felében mérséklődik. Az inflációs alapfolyamat mutatóink előretekintve 2 százalék körül alakulnak. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. Előrejelzésünk szerint az inflációs cél 2019 közepére érhető el fenntarthatóan.
2017 harmadik negyedévében a hazai gazdaság 3,6 százalékkal bővült. Szeptemberben az ipari termelés a korábbi hónapokhoz hasonló ütemben nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a kiskereskedelmi eladások élénkülést mutattak. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, 2017 harmadik negyedévében a foglalkoztatottság historikus csúcson alakult. A munkanélküliségi ráta csökkenése folytatódott. A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének.
Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a Kormány növekedésösztönző programjai.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai döntései és a beérkező makrogazdasági adatok befolyásolták. 2017 októberében elkezdődött a Fed mérlegleépítési programja, a piac által árazott kamatpálya azonban nem változott érdemben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Európai Központi Bank októberi bejelentése alapján 2018 januárjától lassítja kötvényvásárlási programját, előretekintve azonban tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. A piaci szereplők a korábbiaknál még későbbre, 2019 közepére várják az EKB első kamatemelését. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek.
A Monetáris Tanács értékelése szerint a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. Ezzel a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik. A Monetáris Tanács a jövőben rendszeres időközönként dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ehhez igazítja a jegybanki swapeszközök állományát.
A hazai pénzpiaci hozamokra jelentős hatást gyakorolt az egynapos betéti kamat szeptemberi csökkentése, a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás és a hosszú hozamokra irányuló jegybanki kommunikáció. Emellett a Monetáris Tanács céljával összhangban folytatódott a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány emelkedése, és az állomány átlagos eredeti futamideje is nőtt. A három hónapos BUBOR historikus mélypontján alakult. A bankközi és állampapírpiaci hosszú hozamok mérséklődtek az előző kamatdöntés óta, így a rövid és hosszú hozamok közötti különbség csökkent, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe továbbra is meredek.
A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. Ennek biztosítása érdekében a Monetáris Tanács két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
A döntés értelmében a Monetáris Tanács feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezet be, amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozta meg. Az IRS-eszközt a partnerbankok 2018 január elejétől rendszeres tendereken érhetik el. Emellett a Magyar Nemzeti Bank egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol. Mindkét program segíti a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését is. A programok operatív részleteire vonatkozó döntését a Magyar Nemzeti Bank 2017 decemberében hozza meg.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.