Pénzcentrum • 2017. november 11. 11:30
Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek, pedig a hazai energiaárak most már Európa legalacsonyabbjai között vannak. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések viszont zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlenek az energiahatékonyság emelését szolgáló beruházások.
Európai viszonylatban olcsó a hazai gáz és áram ára, a pénztárcánkhoz mérten nem annyira A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint 2013 óta mintegy 1100 milliárd forintot, háztartásonként átlagosan 170 ezer forintot hagyott a családok pénztárcájában. Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók juthatnak az egyik legalacsonyabb áron hozzá a villamos energiához és földgázhoz, a rezsiszámlákkal elmaradók száma is csökkent.
A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából látszik azonban az is, hogy vásárlóerőparitáson, azaz pénztárcánkhoz mérve megterhelő a rezsi kifizetése.
A korszerűsítés a kulcs
A KSH adatai szerint a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.
Elengedhetetlen az épületállomány energiahatékonyságának növelése itthon, mint ezt a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is megállapította. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult.
Tehát önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel. Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával.
Az energetikai felújítások az új lakásépítések által eddig nem érintett régiókat is fellendíthetnék
A lakossági energetikai beruházások nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt fontosak, hanem az építőipari élénkítő hatásuk is jelentős. Az energiahatékonysági beruházások az építőiparra stabilizáló, terület-kiegyenlítő hatást gyakorolnak, amely az alábbi két fő okra vezethető vissza.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Korábbi szakmai becslések szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős - különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában.
A MEHI 2016. év végi piackutatása rámutat arra, hogy a vidéken - különösen két alföldi régióban - élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. Tehát amíg az új építések főként a budapesti, pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg, az energetikai felújítások várható eloszlása az új építések miatt kialakult regionális egyenlőtlenséget területileg kompenzálhatja.
1200 milliárdos piac
A MEHI piackutatásából az is kiderült, hogy a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken - különösen két alföldi régióban - élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést.