Portfolio • 2016. április 21. 09:35
Az Európai Bizottsággal folyó viták miatt nem fog maradéktalanul teljesülni a kormányzati cél, hogy 2018-ig minden uniós forrást lehívjon Magyarország - mondta a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A politikus arról is beszélt, hogy a kormányban a látszattal ellentétben sokat gondolkodnak az euró bevezetésén, most pedig újabb akadály hárult el ennek útjából.
A vasárnapi zárva tartás kapcsán a miniszter kiemelte: ő személy szerint tavaly is azon a véleményen volt, hogy Magyarországon van igény a vasárnapi bevásárlásra, gazdasági szempontból is úgy ítélte meg, hogy a korlátozás inkább visz, mint hoz. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a számok nem őt igazolták. A kormányban konstruktív, alapos és mélyreható vita volt a kérdésről - tette hozzá a Figyelőnek adott interjúban.
A közelmúltban szóba került, hogy túl sok a készpénz, ezzel kapcsolatban Varga azt mondta, hogy a kiskereskedőket akarják támogatni a POS-terminálok telepítésében. Egyrészt azt szeretné a kormány, ha a telepítés olcsóbb lenne, másrészt abban kérnek együttműködést a bankoktól, hogy az általuk igényelt költség is kisebb legyen. Ugyanakkor a tranzakciós illeték eltörlésén nem gondolkodnak, erre ugyanis a közösségi kiadások miatt szükség van.
25 százalékos áfakulcs?
A béremelésekkel kapcsolatban Varga Mihály elmondta, hogy az egészségügyi alkalmazottak, a szociális, kulturális területen dolgozóknak létrehoznak egy alapot, ebből a nyolcvan-száz milliárd forintból átlagosan 10 százalékkal lehet emelni a fizetéseket.
Arra sajnos nincs lehetőség, hogy általánosan, egységesen mérsékeljük a 27 százalékos kulcsot. Ugyanakkor továbbra is szem előtt kell tartanunk, hogy az adórendszerünkben a fogyasztást terhelő adókra helyeztük a hangsúlyt - mondta Varga a jövő évi áfacsökkentésekről.
A miniszter hozzátette: jó lenne, ha mérsékelni lehetne a magyar adók általános szintjét, s a felső kulcs 25 százalékos vagy még alacsonyabb lehetne. Ez egybevág a kabinet hosszú távú terveivel, de ennek most nincs itt az ideje, egyelőre célzott lépésekre van szükség.
Magyar euró?
A miniszter szerint már a GDP-arányos adósság sem lenne akadálya az euró bevezetésének, hiszen Brüsszel nem ragaszkodik a 60 százalékos rátához, azt is elfogadja, ha csökkenő pályán van az adósság.
- mondta Varga az euró lehetséges bevezetéséről.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A nemzetgazdasági miniszter szerint Lengyelországnak és Magyarországnak nincs miért kapkodnia, úgy látja, hogy elég az ha leghamarabb évtized végén foglalkozunk az euró bevezetésének kérdésével.
EU-pénzek
Az uniós forrásokkal kapcsolatban Varga Mihály elárulta, hogy 2017-ben 2100-2200 milliárd forintnyi kifizetéssel számolnak a költségvetés terhére. Így viszont valószínűleg nem fog megvalósulni az a terv, hogy 2018-ig az összes forrást lehívjuk, ez ugyanis attól is függ majd, hogy a Bizottság mekkora összeget tart vissza kifizetési problémák miatt. A miniszter elismerte, hogy az EU az 50 százalékos előfinanszírozást is vitatja, azt kifogásolják, hogy túl nagy összeget adnak előlegként a pályázóknak, ami miatt visszaélések lesznek. Minapi sajtóhírek szerint az 50 százalékos előleg mellett a tömbösített pályáztatást is kifogásolja Brüsszel.
A Portfolio elemzőinek véleménye szerint Varga azon jelzése, hogy jövőre 2100-2200 milliárdos itthoni kifizetéssel számol, sokkal alacsonyabb annál a pályánál, mint amit az eddigi kormányzati jelzések alapján (2019 elejéig teljes kifizetés) kalkuláltunk és emiatt jóval kisebb lehet az a pénzforgalmi deficit is, mint amelynek kockázatára felhívtuk a figyelmet. A jelek szerint tehát az valósul meg, mint amit valószínűsítettünk: jóval lassabb kifizetési pályára áll át itthon a kormány.