Pénzcentrum • 2015. október 1. 06:06
A devizában törlesztett hitelek elszámolásával a magyar lakosság 2015 októberétől végleg megszabadul a külföldi pénzen alapuló jelzálogkölcsönöktől. Kezdetben ugyan az alacsony kamatok és az árfolyamnyereség lehetősége igen vonzóvá tette ezeket a konstrukciókat, azonban a gazdasági válság kirobbanása után magyarok millióinak keserítették meg az életét. De hogyan indult a devizahitelek története, és milyen mentőcsomagokkal próbáltak enyhíteni a magyar családok terhein?
Bevezetik a devizahiteleket
A devizahitelek Magyarországon 2001-től voltak elérhetőek, a bevezetésüket pedig két dolog indokolta:
- A rendszeres devizajövedelmű családoknak kínálták elsősorban.
- Az euró magyarországi bevezetése után (amely ekkor a kétezres évek közepére volt tehető) úgyis át kellett volna váltani a hiteleket devizára, így egyszerűbbnek tűnt eleve euróban nyilvántartani a kölcsönöket.
Az euró bevezetése kitolódott, még ma sem mikorra várható. A hiteleket sem csupán a devizajövedelmű ügyfelek vették fel, így az eredeti szándék sem valósult meg, és a hitelfelvevők is nagyobb kockázatnak lettek kitéve.
Megdrágultak a forinthitelek, beindult a devizahitelezés
A 2003 végén megszűnt bőkezű állami lakáshitel-támogatás megszűnése miatt a forinthitelek kamatai jelentősen megugrottak. A bankok viszont olcsón jutottak rövid távú, bankközi devizahitelekhez, így ezeket a magyar lakásvásárlóknak továbbközvetítették, így a devizahitelezés első csúcspontja 2005-ben volt. Ekkor úgy tűnt, mindenki jól jár ezzel, hiszen a devizakamatok jóval alacsonyabbak voltak a forintkamatoknál, de két problémáról elfeledkeztek a bankok és az ügyfelek is:
- A hosszú (20-25 éves) futamidejű kölcsönöket 3-12 hónapos bankközi hitelből nyújtották, így ekkora időközönként változhat a bank költsége, amit kamatemelkedés esetén általában át is hárítottak az ügyfelekre.
- A hitelköltségek mellett az árfolyamkockázatot is az ügyfelek viselték, vagyis, ha a forint gyengült, akkor a törlesztőrészletük is emelkedett.
Beütött a gazdasági válság
A devizahitelezés másik nagy hulláma 2008-2009-re tehető, amikor a forint viszonylag sokáig igen erős volt a svájci frankhoz, az euróhoz és a japán jenhez képest is. A gazdasági válság azonban Magyarországra is begyűrűzött 2009-ben, ekkor a forint mélyrepülésbe kezdett, emiatt pedig a magyar családok törlesztőrészletei jelentősen megugrottak, sokan nem is tudták tovább fizetni a felvett kölcsönüket.
Kedvezményes végtörlesztés
A megnövekedett törlesztőrészletek miatt mentőcsomagokat dolgoztak ki a devizahitelesek megmentésére, ezek közül az első (2011 végén, 2012 elején) a kedvezményes végtörlesztés volt. Ennek lényege, hogy az aktuális árfolyam helyett kedvezményesen szabadulhattak meg hitelüktől az adósok, akár másik hitel felvételével is (ez utóbbival a végtörlesztők harmada élt). A kedvezményes árfolyam mértéke
- Svájci frank esetén 180 forint,
- Euró esetén 250 forint, míg
- Japán jen esetén pedig 2 forint volt.
Ekkor a devizahitelek több mint 24 százalékát végtörlesztették megtakarításokból, vagy másik kölcsön felvételével. A csomag azonban nem tudott segíteni azokon, akik már nagyobb hátralékot halmoztak fel, vagy a tőketartozásuk meghaladta az ingatlan fedezetének értékét. Ezért egy másik mentőövet is dobtak ezeknek az adósoknak.
Törlesztés a rögzített árfolyamon
Az árfolyamgát azoknak az adósoknak segített elsősorban, akik nem tudták végtörleszteni a hitelüket. A végtörlesztés után megmaradt devizahitelesek harmada lépett meg az árfolyamrögzített törlesztés rendszerébe. Ezek az adósok svájci franknál 180 forintos, eurónál 250 forintos, míg japán jennél 2 forintos árfolyamon törleszthették a kölcsönüket. Az efeletti rész pedig egy gyűjtőszámlán halmozódott, amit a rögzítés végén a tartozáshoz adnak hozzá, igaz, az itt keletkező kamatok felét a hitelező bank és az állam fele-fele arányban átvállalta.
A későbbi elszámolás során egyébként a jogosulatlan elvonásokat elsősorban a gyűjtőszámlából vonták le, így ezek többsége lenullázódott. Az árfolyamgát kiváló átmeneti megoldást nyújtott azoknak az adósoknak, akiknek csak kisebb hátralékuk volt. A nagyobb hátralékot felhalmozott ügyfeleken és azokon, akik ellen már megindult a végrehajtás egy másik, az árfolyamgáttal együtt bevezetett mentőcsomag segített.
Megalakul a Nemzeti Eszközkezelő
A Nemzeti Eszközkezelő (NET) lényege, hogy a bajbajutott adósoktól megveszi az ingatlanjukat, de az adósoknak nem feltétlenül kell elköltözniük, hanem egy meghatározott, alacsonyabb bérleti díj fejében a lakásban maradhatnak, sőt, anyagi problémáik rendezése után akár vissza is vásárolhatják az ingatlanjukat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Lakóparkot kaptak a bajbajutottak
2013-ra épült meg a NET ócsai lakóparkja, ahova a bajbajutott adósok költözhettek be pályázat alapján. Eredetileg 500 házat tervezetek felhúzni a lakóparkban, azonban ebből csupán 80 ház építése valósul meg végül.
Mi folyik most Ócsán? Kattints!
A devizahiteles elszámolás és a forintosítás
A legnagyobb segítséget a devizahiteles elszámolás és a forintosítás nyújtotta az adósoknak.
- Nem is gondolnánk, de a folyamat már 2013-ban megkezdődött, amikor a kormány az Alkotmánybírósághoz és a Kúriához fordult azért, hogy a bíróságok eldöntsék: módosíthatják-e a devizahiteles szerződéseket törvényi beavatkozással.
- 2014 márciusban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az állam törvényi úton módosíthatja a bankok és az adósok között létrejött szerződéseket.
- 2013 decemberében a Kúria jogegységi határozatott hozott, miszerint attól nem lesz érvénytelen a hitelszerződés, ha devizában tartják számon.
- 2014 áprilisban az Európai Bíróság hozott döntést Kásler Árpád keresetében. Eszerint a döntést a Kúria kezébe adják arról, hogy vizsgálhassák az árfolyamrés, illetve az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségét.
- A fentiek alapján a Kúria júniusban adta ki a jogegységi határozatát, amiben kimondta: az árfolyamrés alkalmazása minden esetben tisztességtelen volt, míg az egyoldalú kamatemeléseknél a bankok keresetet nyújthatnak be, hogy bebizonyítsák a tisztességes eljárást.
- 2014 júliusban és szeptemberben jelentek meg az elszámolási és forintosítási törvények, amelyek a Kúria határozatát a kölcsönszerződések széles körére kiterjesztették.
- 2014 második felében folytak azok a perek, amelyekben a bíróságok az állam javára döntöttek a bankok ellenében, így az egyoldalú kamatemelések miatt is el kellett számolniuk a pénzintézeteknek az ügyfelekkel.
- 2014 novemberében a bankszövetség, a jegybank és a kormány egyeztetései nyomán megállapodás született a forintosítás árfolyamáról. A svájci frank esetében 265,47 forintos, az eurónál 309 forintos, míg a japán jennél 2,16 forintos szintben egyeztek meg.
- 2014 decemberében az elszámolásban érintett hitelek kamatozásáról is döntés született.
- Az átváltások 2015. február 1-i hatállyal történtek meg, az első, minden szempontból alacsonyabb törlesztőrészletet pedig májusban fizethették az ügyfelek.
- A deviza alapú hiteleknél a tájékoztatót március és április során küldték ki a bankok, míg a devizában törlesztett kölcsönöknél augusztus és szeptember folyamán történt a postázás.
Kik jártak jobban a forinthitelesek vagy a devizahitelesek?
Ilyenkor persze felvetődik a kérdés, hogy kik jártak jobban, akik annak idején forinthitelt vettek fel, vagy akik devizahitelben gondolkodtak. Persze az sem volt mindegy, hogy melyik devizát választottuk az igényléskor, mivel ez is befolyásolta, hogy mennyire jártunk jól a lakáshitelünkkel.
Az elszámolás során a tőketartozás legnagyobb csökkenését a svájci frank hitelesek könyvelhettek el (20 százalék), míg az euró, jen és forinthitelesek egyaránt 5-6 százalékos csökkenésnek örülhettek. Lényeges, hogy ezek átlagos adatok, minden szerződés egyedi, így jelentős eltérések adódhatnak a hitel jellemzői miatt. A kamatszint ugyan a frankhiteleseknél csökkent a legnagyobb (2 százalék) mértékben, míg az euró és a jen kölcsönt felvevők 1,5 százalékos, illetve 1 százalékos esésnek örülhettek. Ezzel a legalacsonyabb kamatai a jenhiteleknek lett, míg sorrendben a frankhitelek, eurós kölcsönök, majd a forinthitelek következnek.