Pénzcentrum • 2014. november 17. 13:11
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a forintosításról szóló törvényjavaslatot. Szinte minden fontos kérdés eldőlt:a jelzálogfedezetű hiteleket forintosítják a korábban megismert (CHF esetében 256,5 forintos) árfolyamon, bár az ügyfelek március-április folyamán, az elszámolással együtt kapják meg az értesítést, a forintosítás február 1-jével lesz hatályos, a hitelek csak 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozásúak lehetnek, a forintosított devizahitelek kezdeti kamatfelára nem lehet magasabb a hitelek eredeti kamatfeláránál, ha valakinek még így is nőne a kamatszintje, az kérheti a devizában maradást 30 napon belül, rajtuk kívül csak a nagyon magas jövedelműek és a jövő év végéig lejáró hitellel rendelkezők maradhatnak devizában.
Mely devizahiteleket forintosítják?
Azokra a devizahitelekre és lízingszerződésekre vonatkozik a forintosítás, amelyeket 2004. május 1-e és 2015. február 1-je között kötöttek, és jelzálogfedezetűek. A devizaalapú és a devizahitelekre is vonatkozik mindez.
Milyen árfolyamon?
A frankhiteleket a már ismert 256,5 forintos, az euróhiteleket 308,97 forintos árfolyamon forintosítják.
Mikor lesz a forintosítás?
Az elszámolás közlésével együtt, vagyis március-április folyamán tértivevényes levélben kell értesíteniük a forintosításról az ügyfeleket. A forintosítás jogilag a szerződés módosulásáról szóló rendelkezés szövegének másnapján megy végbe február 1-jéig visszamenő hatállyal, kivéve, ha az ügyfél nem kíván élni a forintosítás lehetőségével.
Hogy módosulnak a hitelszerződések?
A törvény erejénél fogva forintosítanak közjegyzői okiratba foglalás nélkül, a szerződések szövege a törvény szövegének megfelelően módosul. Mindehhez a zálogkötelezettek hozzájárulása nem szükséges, a meglévő zálogjog pedig továbbra is érvényes.
Mi lesz a forintosított hitelek első kamatszintje?
A kamatfelárnak meg kell egyeznie a devizahitel eredeti kamatfelárával (CHF esetén eredeti kamatszint, mínusz az akkori CHF-Libor) azzal a megkötéssel, hogy ez nem lehet kevesebb, mint 2%.
Kamatfelárplafont is bevezet az új szabályozás a jelzáloghitelekre:
- lakáshiteleknél nem lehet több a kamatfelár 5,5%-nál,
- szabad felhasználású hitelek esetében pedig 7%-nál.
- A kamatfelárakat az esetleges kezelési költséggel csökkentett mértékben kell meghatározni. Ami a kamatot illeti, nem lehet magasabb a hitel eredeti kamatszintjénél.
Milyen lesz a hitelek kamatozása?
A hitelek kamatszintje a 3 havi BUBOR-hoz (jelenleg 2,1%) lesz kötve. A forintosított devizahiteleknek csak kamatfelár-periódusa lehet:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- 16 év feletti hátralévő futamidő esetén 5 év
- 9-16 év esetén 4 év,
- 3-9 év esetén 3 év.
Hogyan módosítható a hitelek kamatszintje?
A kamatemelések és -csökkentések kizárólag az MNB által jóváhagyott kamat- és kamatfelárváltoztatási mutatóknak megfelelően mehetnek végbe a fari banki törvénynek megfelelően. A díjak csak évente egyszer (legelőször 2016. április 1-jén), a KSH által meghatározott előző évi inflációnak megfelelően emelhetők.
Mi van azzal, aki nem kéri a forintosítást?
Neki a levél kézhez vétele után 30 napon belül ezt jeleznie kell bankjánál adóstársaival együtt, a banknak pedig újabb 20 napon belül kell a feltételeknek való megfelelés elbírálását végrehajtania. A "devizában maradás" feltételei nagyon szigorúak, hiszen olyan lesz ez, mintha új devizahitelt akarna felvenni az ügyfél. Feltételek:
- meg kell felelni az MNB új jövedelemarányos törlesztés teher szabályozásának (CHF esetében nem lehet magasabb a törlesztőrészlet, mint a nettó jövedelem 10%-a), vagy
- a jelzáloghitel hátralévő futamidő legkésőbb 2015. december 31-én lejár, vagy
- az ügyfél kamatszintje nőne a forintosítás következtében (jellemzően jenhitelek, ahol csökkent a kamatszint), a rögzített kamatfelárak ellenére is.
Mi van a nem devizaalapú vagy nem jelzálogfedezetű devizahitelekkel?
A forinthitelek és nem jelzálofedezetű devizahitelek kamatszintje és kamatfelára nem haladhatja meg az eredeti kamatszintet és kamatfelárat.
Mi lesz az árfolyamgátasokkal?
Róluk részletesen nem rendelkezik a törvényjavaslat, de megjegyzi, hogy mindez az árfolyamgátnál kedvezőbb feltételeket teremt, így megszűnik az árfolyamgátba való belépés lehetősége.