Pénzcentrum • 2013. december 16. 13:48
A Polgári Kollégium meghozta jogegységi határozatát a devizahitelekkel kapcsolatos egyes kérdésekről - jelentették be a Kúria épületében. A Kúria szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni, a Kúria pedig kizárólag jogot értelmezhet. A legkritikusabb pontról (egyoldalú szerződésmódosítások) nem döntött a testület.
Több mint kétharmados szótöbbséggel határozott a Kúria, rendkívül intenzív előkészítő munka után. Kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, és megismerték többek között az MNB elnökének véleményét is. A határozatok dióhéjban:
1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az
adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett
devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.
4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedik bírói mérlegelést e körben kizárja.
Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedik bírói mérlegelést e körben kizárja - hívta fel a figyelmet a Kúria.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Kúria bejelentésének inkább pozitív jogi következményei vannak, pénzügyi következményei minimálisak, hiszen:
Segít egységesebbé tenni a bírósági ítélkezési gyakorlatot, amely néha a szerződés semmisségét mondta ki olyan esetekben is, amikor valószínűleg csak egy-egy szerződései kitétel volt érvénytelen.
A Kúria a maga részéről (az Európai Bírósághoz utalt pont kivételével) kellő gyorsasággal döntött, így nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek szerint (politikai nyomásra vagy más okból) megvárja a tavaszi hónapokat.
Ugyanakkor a leglényegesebb pontban nem született döntés, így legkorábban az Európai Bíróság februárban esedékes döntéséből derül csak ki, mely esetben érvénytelenek az egyoldalú szerződésmódosítások.
Az elmúlt hónapokban napvilágra került, releváns bírósági ítéletek a szerződéses kamatok egyoldalú, banki emelésével és az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatban születtek. Ezek tehát a legfontosabb pontok, amelyekről lényegében az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.
A fentiek miatt valószínűleg nem szükséges a könyvek év végi zárása előtt átértékelniük a bankoknak devizahitel-követelések nagy tömegét, ami rövid távon megnyugtató hír a pénzügyi szektor számára. Ugyanakkor a bizonytalanság a Kúria mostani döntése után sem szűnik meg.
A Kúria véleményünk szerint helyesen világított rá arra, hogy a tömegeket érintő devizahiteles probléma nem orvosolható bírósági úton. A Kúria tehát a maga részéről (az Európai Bíróságnak utalt fontos probléma kivételével) visszadobta a labdát a kormánynak, amelynek azonban a mostani döntéstől cseppet sem lett könnyebb dolga: számára a Kúria mostani döntése legfeljebb annyi biztonságot ad, hogy a devizahiteles szerződések nagy tömege továbbra is érvényes.