Pénzcentrum • 2013. július 25. 05:02
"A devizahiteleket ki kell vezetni a magyar hitelpiacról, de a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel" - mondta a szerdai kormányülés után Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter. A Pénzcentrum.hu számításai szerint a kijelentés csak akkor teljesülhet, ha a forinthitelesek kapnak egy bizonyos pénzösszeget ajándékba vagy a devizahiteleket a mainál kedvezőtlenebb feltételek mellett forintosítják, amitől valójában nőnének a devizahitelesek terhei.
Tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerdán az MTI-vel közölte: a kormány szerint "az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve" ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket. Szavai szerint a devizahitelekből fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni.
Forintosításról beszél a kormány, méghozzá olyan helyzet létrehozásával, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel.
Lehetséges ez?
Elemzéseinkben sorra rámutattunk már, hogy az adósok, akik forintban adósodtak el többet fizettek eddig vissza bankjuknak. Átlagosnak számító 8 millió forint összegű, 2007-ben különböző devizákban 20 évre felvett hiteleken néztük meg. Mekkora a tőrlesztő? Mennyit fizettek eddig vissza az adósok és mennyit kell még fizetniük? Végül, mi lenne ha forintosítanák a mai tartozást?
A jenhitel kezdetben lényegesen olcsóbb volt, mint a forinthitel, de a frank és az euróhitel is veri a forinthitelt egészen 2010 tavaszáig. Ha összeadjuk az eddig kifizetett összes törlesztőrészletet, akkor a legnagyobb vesztesek a forintadósok. Sokszor érv a devizahitlesektől, hogy például 5 milliós hitelre már 6-ot visszafizetett és még mindig van tartozása. A forinthitek esetén is hasonló a helyzet, hiszen a kamatokkal együtt sok-sok év alatt többet kell visszafizetni minden hitel esetén.
A kezdetben magas forintkamatok miatt kijelenthető, hogy eddig nem a devizahitelesek fizették a legtöbbet ugyanazért a hitelért. Minél régebben felvett hiteleket hasonlítottunk volna össze annál nagyobb lenne a különbség. Az árfolyamok és a kamatok emelkedésével a devizahitelesek törlesztőrészletei elszálltak és az eredeti terheik megduplázódtak. Ma a frankhitelesek fizetnek a legtöbbet ugyanazért a hitelért. De az árfolyam csökkenésével nem csak a terheik csökkenhetnék, hanem a futamidő végén kedvezőbb helyzetben érezhetnék magukat, mint a forinthitelesek.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mi a megoldás?
Varga kijelentése szerint két célja van a kormánynak. A devizahitelek eltakarítása és hogy ezzel párhuzamosan az eddig sok esetben többet fizető forinthitelesek ne érezzék igazságtalannak az intézkedést.
Ennek megvalósítása úgy lehetséges, hogy a forinthiteleseket valamilyen módon kártalanítják vagy a devizahiteleket valamilyen a mai piaci forinthitel kamatoknál magasabb díjon váltják át. Az első megoldásra kevés esélyt látunk, hiszen ez még csak nem is segítene a devizahiteleseknek és költségvetést is nagymértékben terhelné (vagy a bankszektort viselné meg túlzott mértékben). A másik megoldás megvizsgálásához előbb nézzük meg azt, hogy a mai kamatok mellett, miként változna a devizahitelesek törlesztőrészlete, ha forintosítanák jelenlegi árfolyamon számolt adósságukat.
A magasabb forintkamatok miatt, ha a devizahitelesek tartozását most piaci alapon átváltanák forintra, minden esetben nőne az érintettek törlesztőrészlete. Mivel eredetileg a nehéz helyzetbe került adósok megmentése volt a cél, ez sem tűnik járható útnak. A kormány tehát csak a devizahitelesek adósságának részleges elengedésével érheti el, hogy az érintettek terhei csökkenjenek a forintosítás után is, de ez ellent mond a kormány másik céljának. Tehát lehetetlen az, hogy eltűnjenek a devizahitelek és az adósok is jól járjanak a váltással, valamint a forinthitelesek se fizessenek vissza sokkal többet ugyanazért az összegért .
De nézzük tovább. Mi lenne, ha semmi nem változna a futamidő végéig és 2027-ben megnéznénk, hogy ki fizette ki a legtöbbet hitelére? Összeadtuk tehát a törlesztőrészleteket, amit illik fenntartással kezelni, hiszen a változatlanság feltételezése elég erős állítás. Akár a frank erősödésére is számíthatunk vagy más devizák gyengülésésére.