Gyűrűzik a botrány: rákkeltő azbeszt kerülhetett a vidéki utakba, nem csak Szombathely lehet érintett

Aki nem helybéli, nem tudhatja, de az oladi plató Szombathely egyik kiemelt kertvárosi övezete, sokan a város „Rózsadombjaként” is emlegetik. Az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: 2–3 év alatt gombamód szaporodtak itt az újépítésű családi házak.

Éppen ezért is érte most sokként az itt élőket az, ami most történt.  „Kinyithatom egyáltalán az ablakot? Járjak az utcán maszkban? Kivigyem a kislányom babakocsival - kérdezték tőlünk is a helyiek, amikor szerda délután itt jártunk.

A Síp utcában álltunk meg, amelyet a hatósági mérések alapján az aszbeszt-szennyezésben egyik leginkább érintett útként emlegetnek. Szerda délelőtt a Szombathelyi Parkfenntartó traktorvontatású tartálya mellett a Szombathelyi Városgazdálkodás (SzoVa) egy kisebb lajtoskocsiját láttuk dolgozni. Az egyik jármű vezetőjével mi is szóba elegyedtünk. Elmondta, most azért vannak kint, hogy rendszeresen locsolják az érintett szakaszokat a por csökkentése érdekében.

Ami bennünket is meglepett - a munkát védőfelszerelés, maszk nélkül végzik, pedig néhány forduló után már jól láthatóan lerakódik a por a vezetőfülkében is.

Közben folyamatos volt a forgalom: amikor egy-egy autó nem lassított le eléggé, jól láthatóan felverte a port, ami rövid idő alatt megült a mi autónkon is. Egy környéken élő nő is megszólított bennünket, és megmutatta, hogy az egyik szakaszon, ahol korábban az útról lefolyt a víz, a fű több helyen kipusztult. A helyszínen szürke nyomok voltak láthatók, de azt szakértelem híján nem tudtuk megállapítani, hogy az azbeszttartalmú anyag kimosódását, vagy a később ráhordott kőzúzalék porát láttuk-e.

A lakók elmondása szerint az érintett útszakaszokon először az azbesztgyanús zúzott követ terítették le, amelyet később egy másik, durvább kőréteggel fedtek. Vagyis a jelenlegi felső burkolat alatt továbbra is ott lehet az eredeti, problémás anyag.

Nagy a bizonytalanság: mi lesz a lakókkal és az ingatlanjaikkal?

A hír megjelenése óta a helyiek döbbenten figyelik a fejleményeket. Ahogy egy itt élő házaspár is mesélte, többen fontolgatják a szomszédaik közül is a költözést, különösen a kisgyermekes családok, akik a bizonytalan egészségügyi helyzet miatt aggódnak. „Mit tehetünk, és mit nem? Hogy lehet így élni, meddig tart ez az állapot, mikor cserélik már ki milliárdokért az úthálózatot?” – teszik fel a kérdéseket.

A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű: bár sokan szabadulnának az ingatlanjuktól, ott lebeg a dilemma – ki költözne ide ebben a helyzetben? És mi lesz így a házaikkal?

De lássuk, hogyan is robbant ki a botrány, miért indultak meg a vizsgálatok

A hazai azbesztügy előzményei 2026. január végéig nyúlnak vissza: amikor is a Greenpeace Magyarország tett bejelentést egy Vas megyei szennyezés gyanúja miatt. Ezt követően a Vas Vármegyei Kormányhivatal meglehetősen gyorsan intézkedett, és vizsgálatot indított, amely során kőzet- és levegőmintákat elemeztek. A mérések alapján mostanra kiderült, hogy a szombathelyi oladi platón az útburkolathoz használt zúzott kő azbesztet tartalmaz, és a szálló porban is kimutatható a rákkeltő anyag.

A hivatalos mérés szerint a levegő az osztrák lakossági határérték körülbelül 300-szorosában, a magyar munkaegészségügyi határérték közel 30-szorosában tartalmazott azbesztet. Az érintett zúzott követ pedig a hivatalos tájékoztatás szerint ausztriai bányákból szállították Szombathelyre.

Az ügy aztán hétfőn, április 13-án robbant ki, amikor Szombathely vezetése az érintett hivatalokkal együtt rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze a Vas Vármegyei Kormányhivatalban – erről később számtalan újságcikk, és a kormányhivatal sajtóközleménye is beszámolt.

Azóta kiderült, mivel a környezetvédelmi szakértői vélemény alapján az eset azonnali intézkedést követel, az önkormányzat több szinten is intézkedéseket kezdeményezett. A polgármester levélben fordult dr. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, valamint egyeztetést folytatott dr. Navracsics Tibor még regnáló közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel. A város vis maior keretből kaphat forrást az utak helyreállítási költségeinek fedezésére. A tervek között szerepel az érintett útfelületek lezárása, illetve egy átfogó azbesztmentesítési program kidolgozása és végrehajtása. Ahogy a közleményben írták, rövid távon ideiglenes intézkedéseket is bevezetnek a lakosság védelme érdekében. Az utak rendszeres locsolásával kívánják csökkenteni a levegőbe kerülő szálló por mennyiségét, illetve azt a kockázatot, amelyet az azbesztrostok jelenléte jelent. Emellett 10 km/órás sebességkorlátozást vezetnek be, valamint tervezik, hogy az érintett útszakaszokon csak célforgalmat engedélyeznek.

Dr. Orbán István, a kormányhivatal főigazgatója hangsúlyozta, hogy a laboratóriumi elemzések során 12 mintából 6 esetben mutattak ki azbesztszennyezést az Oladi Plató útjain. A vizsgálatok külön kiterjedtek az azbesztrost-koncentrációra is, amely több mintában jelentős mértékűnek bizonyult. A méréseket a Síp utcában végezték, ugyanakkor a szennyezés feltételezhetően az Oladi Plató valamennyi, összesen mintegy 12 km hosszú útszakaszát érinti. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az összes rendelkezésre álló információt átadják a rendőrségnek és az ügyészségnek, ezzel is elősegítve a folyamatban levő büntetőeljárást. Dr. Király Ildikó vármegyei tisztifőorvos az egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az azbeszt egészségkárosító hatása nem az anyag jelenlétével, hanem a felporzással, a por belélegzésekor a tüdőbe jutva jelentkezik. A lakosságnak azt javasolta, hogy szeles, száraz időben csökkentsék az útszakaszokon való tartózkodást, tartsák zárva az ablakokat, lehetőség szerint kerüljék a por bevitelét a lakásokba. Továbbá azt is kiemelte, hogy ha egy mód van rá, ne ezeken a kiporzásnak leginkább kitett területeken sétáljanak a gyermekekkel, babakocsikkal, kisállatokkal.

Nem csak Szombathely lehet érintett: egyre több helyen merülhet fel az azbesztgyanú

“Elfogadhatatlan, ami történt: már 1994 óta voltak ismeretek arról, hogy az adott kőzet azbesztet tartalmazhat, mégis olyan hatósági igazolást kapott, mintha nem lenne benne veszélyes anyag. Ennek következtében a cégek évtizedeken keresztül szállíthatták a szennyezett zúzott követ Ausztriába és Magyarországra. Ez feltétlenül felelősségre vonást követel meg” - nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Ahogy a szakértő a Pénzcentrumnak elmondta, az ügy először Ausztriában robbant ki, akkor, idén év elején több bányát is bezártak, miután az osztrák hatóság mintavételezései során kimutatták, hogy az innen származó anyagok határérték felett tartalmaztak azbesztet. A Greenpeace Ausztria mérései során január végén kiderült, hogy a súlyosan rákkeltő anyagból a környező településekre, játszóterekre, valamint egy bozsokhoz közeli parkolóba is került. Ezt követően – mesélte Simon Gergely - több határmenti településvezető és polgármester is megkereste a szervezetet azzal a jelzéssel, hogy a térségben több helyen is felhasználhattak olyan zúzott köveket, amelyek feltehetően osztrák bányákból származnak. Így került a látókörükbe a szombathelyi Oladi Plató úthálózata is. A Greenpeace a helyzet kezelése érdekében levélben fordult az illetékes Vas Megyei Kormányhivatalhoz és a szombathelyi önkormányzathoz.

A szakértő szerint nem zárható ki, hogy a probléma jóval túlmutat az oladi platón is: nemcsak Szombathelyen és Vas megyében, hanem akár más térségekben is jelen lehet ez az azbesztgyanús útalap. A határmenti térségben többen saját beállókhoz, felvezető utakhoz is ilyen burgenlandi zúzott követ vásároltak.

A szakértő szerint ezért is első lépésként az érintett területek teljes körű feltérképezésére és átfogó mérésekre lenne szükség, mert nem zárható ki, hogy a szennyezés jóval nagyobb területet érint, mint amit jelenleg ismernek.

A vegyi szakértő szerint a jelenlegi intézkedések nem elegendőek

Bár az utak locsolása csökkentheti a porterhelést, száraz, napos, szeles időben a víz nagyon gyorsan felszárad, így a hatása csak átmeneti lehet. A Greenpeace vegyianyag-szakértője a Pénzcentrumnak úgy fogalmazott: ezért is javasolták alternatív megoldásként például növényi olaj használatát, amely tartósabban megköti a port. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez sem ideális megoldás környezetvédelmi szempontból, de szerinte kisebb kockázatot jelent, mint az, ha az azbeszttartalmú por a levegőbe kerül és belélegezhetővé válik.

Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy hasonló esetekben – például Bécsben és Budapesten is (egy XV. kerületi volt Ikarus gyár területén lévő szennyezés esetén) a teljes területet lezárták, lefedték és negatív nyomás alá helyezték.

Ilyenkor akár hermetikusan lezárják az érintett területet, és úgynevezett negatív nyomású környezetet alakítanak ki a szennyezés terjedésének megakadályozására.

Magyarázta a szakértő, majd elmondta: a vizsgálati eredmények nyilvánosságra kerülése után azonnal felvették a kapcsolatot az érintett hatóságokkal. Közlésük szerint levélben keresték meg a szombathelyi önkormányzatot és a kormányhivatalt is, jelezve az ügy súlyosságát és a szükséges lépések fontosságát.

A Greenpeace Magyarország szerint a hatóságoktól jelen helyzetben minimum elvárás, hogy:

• az érintett útszakaszokat zárják le a forgalom elől, és azokat elsősorban csak gyalogosan lehessen megközelíteni a helyi lakosok számára;
• az utak portalanítását ne vízzel, hanem tartósabb megoldással – például növényi olajos permetezéssel végezzék, mivel a víz száraz, napos vagy szeles időben gyorsan elpárolog;
• végezzenek további, átfogó méréseket, térképezzék fel Szombathelyt és a környező településeket, és
• minden gyanús kőzúzalékot vizsgáljanak be;
• az érintett szennyezést ne csak lefedéssel kezeljék, hanem teljesen távolítsák el, mivel a burkolat károsodása esetén a szennyezett por újra a levegőbe kerülhet;
• készítsenek azbesztkatasztert, amely térképen rögzíti a szennyezett területek kiterjedését, valamint a mintavételi pontokat is;
• vizsgálják meg a potenciálisan érintett lakosságot a lehetséges expozíció felmérése érdekében.

Addig is a szervezet a szombathelyi önkormányzat álláspontját kiegészítve az alábbi óvintézkedéseket javasolja a szombathelyieknek:

• viseljenek FFP3 maszkot a szabadban;
• otthoni takarításhoz kizárólag HEPA-szűrős porszívót használjanak;
• a port nedves ronggyal töröljék fel, száraz törlést ne alkalmazzanak;
• seprűt és kefét ne használjanak a por eltávolítására;
• a lakásba lépés előtt a cipőket vegyék le, és szükség esetén cseréljék le azokat a ruhadarabokat,
• amelyek a szabadban érintkezhettek porral.

A zúzott kő az egyik legnépszerűbb burkolóanyag bejáróknál és lakóövezeti utakon, sőt játszótereken is

A szombathelyi és a környező településeken élőket – különösen azokat, akik az érintett cégektől (Klöcher Bau GmbH, Zöchling GmbH, Hermann Mayer GesmbH) vagy azok hazai viszonteladóitól szereztek be kőzúzalékot – a Greenpeace Magyarország arra kéri, hogy vegyék fel a kapcsolatot az önkormányzattal vagy a hatóságokkal. De a szakértő hozzátette azt is: a hatályos szabályozás szerint már nem elegendő a hagyományos, optikai mikroszkópos vizsgálat, hanem elektronmikroszkópos elemzés szükséges az azbeszt pontos kimutatásához.

A költségekkel kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott: a vizsgálatok finanszírozását rendezni kell, és felvetette, hogy a felelősség kérdését nemzetközi jogi úton is vizsgálni lehetne. Szerinte amennyiben igazolható, hogy az anyag eredetileg nem felelt meg a dokumentációban szereplő adatoknak, akkor felmerülhet az osztrák fél felelőssége is. Simon Gergely arra is kitért, hogy korábbi információk szerint egyes ausztriai szállítmányoknál előfordulhatott, hogy olyan minták kerültek bevizsgálásra, amelyekben nem mutattak ki szennyezést, miközben más tételek már tartalmazhatták az azbesztet.

A szakértőtől azt is megkérdeztük, mit tehetnek a Vas megyében élők, és honnan tudhatják, hogy közvetlenül érintettek-e, hiszen sok helyen találhatók zúzott kővel borított bejárók, mellékutak és lakóparkok.

A zúzott kő esetében azonban azt is fontos tisztázni: szemrevételezéssel nem lehet biztosan megállapítani, hogy tartalmaz-e azbesztet vagy más egészségkárosító ásványt. A pontos azonosítás ezért mindig laborvizsgálathoz kötött.

A gyanús kőzetek azonosításával kapcsolatban még elmondta: ezek jellemzően szürkés színű zúzott kövek, amelyeket jó tapadásuk miatt széles körben használtak útalapokban, bejárókban és egyéb burkolatokban is. A szakértő szerint a helyzet összetettsége miatt a további mintavételek és az átfogó vizsgálatok eredményei lesznek döntőek a kockázatok pontos megítélésében.

Címlapfotó, fotók: Pais-H Szilvia