HelloVidék • 2026. március 18. 09:45
A Geresdi-dombság lábánál megbújó apró baranyai falu, Geresdlak az elmúlt évtizedekben különleges finn kis közösség otthonává vált. A 700 lelkes településen a nyár közepén szinte mindennapos látvány, hogy majd száz finn lakó érkezik a nyaralóikba: megőrzik saját hagyományaikat, de közben beleolvadnak a falu mindennapjaiba, együtt kertészkednek, borászkodnak és ünnepelnek a helyiekkel.
„Liliom utca / Liljakatu” – áll egy házfalra aggatott táblán a Mohácsi és a Liliom utcák kereszteződésében. Az átlagos látogatónak talán fel se tűnik ez a Kádár-kockán, ha mégis észreveszi, arra gondolhat, valami helyi poén lehet egy Katu nevű lányról, aki a házban lakhat. Írhatnánk, hogy itt valami mélyebb titok lappang, de a helyzet több, mint nyilvános: Geresdlakot évtizedek alatt belakták a finnek, a katu pedig utcát jelent. Ha nyitott szemmel járunk az utcákon, a csengőkön, postaládákon finn neveket fedezhetünk fel, akár még itt-ott egy finn zászlócska is gyanússá teszi: nordikus irányt vett ez a baranyai község - írta cikkében a Telex.
Habjánecz Tibor polgármester 2006 óta követi az „elfinnesülést”: az első finn lakosok, köztük Pekka Staven és Sisko Saaristo, több mint 30 éve telepedtek le a faluban. Hosszú utazás, baráti ajánlás és a sváb falu nyugodt légköre hozta őket ide, ahol hamar megtalálták a helyüket a szőlőben, a présházban és a közösségi életben is.
A magyar vidéken ritka az ennyire multikulturális falu: a 2022-es népszámlálás szerint mindössze a lakosok 4 százaléka vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek. A Telex riportja során azonban számos európai nemzet képviselőjével találkoztak, akik – fiatalok és idősebbek egyaránt – a 700 lelkes Geresdlakra költöztek: Észtországtól Finnországon, Ausztrián és Németországon át Hollandiáig. Az egykori sváb falu a Geresdi-dombság lábánál fekszik, mindössze egy kőhajításnyira a Mecsektől.
A finneknél fontos a közösség, az önkéntes segítség, a hagyományok ápolása
Ma már 34 finn háza van a faluban: van, aki végleg letelepedett, mások 6–8 hónapot töltenek itt. Habjánecz szerint nyaranta a legtöbb finn érkezik, olyankor akár százan is a nyaralóikban töltik az időt, és ilyenkor „beszőkül a falu” a sok tejszínű hajjal futkározó finn gyerektől. „Vannak – úgy hívom őket – udvarosok, családok, akik segítenek a finneknek a háztartás vitelében, az udvar, a pince és a szőlő művelésében. Ezeket a családokat a finnek fogják, felültetik a repülőre, és hozzák őket ide” – mesélte a polgármester. Hozzátette, hogy a geresdlakiak intézményesen és egyénileg is rendszeresen ellátogatnak a finn testvérfalvakba.
Ahogy a polgármester mesélte, hivatalos finn nyelviskola is volt Geresdlakon alapfokú szintig, egykor 10-11 ember tanult itt, önkormányzati dolgozók, a háziorvos, sőt maga a polgármester is. A saját finntudásáról azt mondta: „Ha idejön egy finn nagykövet, vagy miniszter, vagy új finnek, be tudok mutatkozni természetesen: Minä olen Tibor Habjanecz.” Ezen felül is gyakorolnak gesztusokat, megünneplik a Kalevala napját február 28-án, a finn függetlenség napját december 6-án.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A polgármester szerint a falu kitörési pontja lett ez a kultúrák találkozása: felújított házak, munkalehetőség, nyitott közösség várja az ideköltözőket. A település híres rendezvényei, mint a Gőzgombóc Fesztivál vagy a Mézeskalácsfalu, a multikulturális lakosság részvételével kapnak különleges színt.
A finn lakosok – sokszor nyaralóként érkezők – ma már hosszabb időt töltenek a faluban, megtanulják a magyar nyelvet, megtartják saját ünnepeiket, például a Kalevala napját vagy a finn függetlenség napját. A helyiek és a finnek kapcsolata szoros: együtt kertészkednek, borászkodnak, részt vesznek a közösségi programokban, és a gyerekek is beilleszkednek az iskolai életbe.
A polgármester szerint a külföldi lakosok érkezése megemelte az ingatlanárakat: ma már 15–20 millió forintért lehet egy 100 négyzetméteres házat vásárolni, ami még mindig messze elmarad Budapest, a Balaton vagy a felkapottabb megyeszékhelyek áraitól. „A finnek régi parasztházakat vesznek, ritkán választanak Kádár-kockát” – tette hozzá Habjánecz, aki azt is elmondta, hogy az önazonossági törvényt a faluban nem tervezik alkalmazni.