HelloVidék • 2026. február 19. 13:45
A molnárgörényt választotta 2026-ban az Év Emlősének - adta hírül a Vadonleső Program szakmai közössége. A közösségi adatgyűjtő programot az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működteti, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.
A molnárgörény (Mustela eversmanii) a nyílt élőhelyek – mezők, szántók, füves legelők – ragadozója. Hazai állományai főként Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyében fordulnak elő. Rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt a hazai emlősfauna egyik alulkutatott képviselője, erdőket és településeket általában kerüli - írja a Vadonleső.
Föld alatti búvóhelyeit gyakran elhagyott hörcsög- vagy ürgejáratokban alakítja ki, amelyeket termetéhez igazítva tovább is bővít. Időszakosan több kotorékot is használ, olykor kazlakban is megpihen, kölyöknevelés idején azonban hetekig ragaszkodik egyetlen búvóhelyhez. A kölykök többnyire nappal merészkednek elő játszani.
Nem tyúkól-fosztogató, hanem rágcsálóspecialista
Elsősorban éjszaka aktív. Nyújtott testalkata és rövid lábai lehetővé teszik, hogy talajszinten élő kisebb testű állatokat zsákmányoljon. Táplálékát döntően rágcsálók – pockok, hörcsögök, ürgék – alkotják. A népnyelvben elterjedt „tyúkól-fosztogató” jelző félrevezető: a faj inkább a rágcsálóállomány szabályozásában játszik szerepet.
A „molnár” elnevezés eredetére több magyarázat is ismert: egyesek szerint a malmok környékén elszaporodó rágcsálók vonzották a görényeket, mások a világos, „lisztes” árnyalatú bundára vezetik vissza a névadást.
Nyári bundája szalmasárga alapszínű, sötétebb jegyekkel a szemek körül, a lábakon és a farok végén. Télen tömöttebb, világosabb, homokszínű pehelyszőrrel gazdagodik. Külsőre hasonlít közeli rokonához, a közönséges görényhez (Mustela putorius), de annál világosabb árnyalatú. Az átfedő elterjedési területeken ritkán kereszteződhetnek is, ami a populációk genetikai állapotára is hatással lehet.
A molnárgörény 1974 óta védett Magyarországon.
Előfordulásának országos térképezése 2015 óta zajlik közösségi adatgyűjtés keretében, a nemzetipark-igazgatóságok és önkéntesek bevonásával.
A kutatók rádiótelemetriás vizsgálatokkal mérik fel mozgáskörzetét: a hímek átlagosan mintegy 315, a nőstények 220 hektáros területet használnak. A mozgáskörzet nagysága évszakonként változik; télen kisebb, tavasszal nagyobb területet járnak be. Táplálékbázisuk rugalmas, például pocokgradáció idején tömegesen fogyasztják a mezei pockot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A faj Európa-szerte visszaszorulóban van
A közúti gázolások mellett az agrárkörnyezetben alkalmazott nem szelektív rágcsálóirtási módszerek – például a mérgezés – közvetett módon is veszélyeztetik. A prédaállatok csökkenése és a szervezetben felhalmozódó mérgek szintén károsítják az állományt.
A molnárgörény kiemelt célfaja a „Grassland-HU” integrált LIFE-projektnek, amely fajmegőrzési tervet dolgoz ki. A természetközeli gazdálkodási gyakorlatok – például az ugaroltatás, mezsgyék megtartása, szalmahalmok kihelyezése vagy a kaszálás megfelelő időzítése – nemcsak a görény, hanem a teljes gyepi élőközösség fennmaradását segítik. A projekt modellgazdaságok hálózatával és tanácsadó szolgálattal támogatja a fenntartható gazdálkodást.
Nemzetközi védelem és egész éves programsorozat
A molnárgörény az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének II. és IV. mellékletében közösségi jelentőségű fajként szerepel, a berni egyezmény pedig fokozottan védett fajként ismeri el.
A Vadonleső Programban idén már a 13. fajt állítják a figyelem középpontjába. Az Év Emlőse kezdeményezés egész éves rendezvénysorozattal, tudományos és ismeretterjesztő programokkal, valamint gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatokkal hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és élőhelye fontosságára. Az elmúlt években több mint tízezer alkotás érkezett a program felhívásaira, és országosan ismert művészek is csatlakoztak a kezdeményezéshez.