Pénzcentrum • 2026. szeptember 7. 11:02
Több független forrás szerint az előző, Orbán vezette kormány a Bosnyák téri irodakomplexumba költözéssel megüresedő összes budapesti állami ingatlant el akarta adni. Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2025-ben csak egy szűkebb listát hozott nyilvánosságra az értékesítésre szánt épületekről, a háttérben olyan ikonikus, a kiadványból kihagyott ingatlanok eladását is előkészítették, mint a Fiumei úti OTI-székház vagy a Váci úti SZOT-toronyház. A titkolt kiárusítás célja az volt, hogy a nagyrészt külföldi befektetőktől várható bevételekből fedezzék a NER-közeli cégektől több százmilliárd forintért megvett új irodaházakat, ám az idén tavasszal felállt új kormány leállította a költözéseket - írja a Telex.
Az előző kabinet 2022 és 2023 között döntött arról, hogy több mint 500 milliárd forintért vásárol meg épülő irodakomplexumokat – köztük a Bosnyák téri Zugló Városközpontot –, amelyekbe állami intézményeket költöztettek volna. A tranzakció pénzügyi hátterét vizsgáló akkori elemzések azzal számoltak, hogy az állam az összes elköltöztetett intézmény megüresedő, értékes belvárosi épületét eladja, a bevételekből pedig fedezik a gigaprojekt költségeit.
Tavaly nyáron a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közzétett egy kiadványt számos értékes belvárosi palota árveréséről, amelyen a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium épületei is szerepeltek.
A kormányzati apparátus azonban a háttérben ennél jóval nagyobb kiárusításra készült: a Bosnyák téri költözéssel érintett összes ingatlant értékesíteni akarták, ám ezek jelentős részét sosem hirdették meg a hivatalos felületeken. Szintén beszédes adalék, hogy a kabinet korábban heves lejáratókampányt folytatott a főváros vezetése ellen a Városháza állítólagos eladása miatt, miközben ők maguk a valóságban a legértékesebb történelmi épületektől váltak volna meg.
A döntés előkészítői komoly piaci kereslettel számoltak, a tervek szerint a kiürített irodákat elsősorban kínai befektetőknek szánták.
Végül a 2025-ös árveréseken más külföldi szereplők jelentek meg: a Belügyminisztérium Széchenyi téri tömbjét a Rákosrendezőre is pályázó Mohamed Alabbar vette meg, egy Garibaldi utcai ingatlan pedig egy kazah–orosz körhöz került.
A legnagyobb veszteséget a Magyar Államkincstár (MÁK) szenvedte volna el, amely az összes budapesti irodáját feladta volna a zuglói költözés miatt. A Hold utcai szecessziós Postatakarékpénztárt és a hozzá tartozó modern irodaházakat tavaly csendben árverésre bocsátották ugyan, de nem találtak vevőt. Más ikonikus épületeket viszont teljesen eltitkoltak a nyilvánosság elől. Sosem hirdették meg például a Fiumei úti OTI-székházat, a főváros egykori art deco stílusú felhőkarcolóját, sem pedig a MÁK Nyugdíjfolyósító Intézetének Váci úti, húszemeletes SZOT-toronyházát, pedig az eredeti tervek szerint ezeket is kiürítették és eladták volna.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hasonló sors várt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a kormányhivatalok számos épületére is. A NAV ezer dolgozója hét budapesti helyszínről költözött volna a Bosnyák térre. A szervezet Sas utcai és Zoltán utcai székházát az elmúlt időszakban összesen közel 9 milliárd forintért el is adta az MNV.
A hivatalnak a szerződések szerint 2027 nyaráig kell kiürítenie ezeket az épületeket, ami a költözés időközben történt leállítása miatt komoly elhelyezési problémákat okozhat. Eközben több más NAV-épület – például a Váci út 48. alatti tömb, vagy a Bélyegmúzeumnak is otthont adó Dob utcai központ – tervezett eladását mélyen elhallgatták. Ugyanígy fű alatt értékesítették volna a budapesti és a Pest vármegyei kormányhivatalok számos olyan fővárosi telephelyét is, amelyek sosem szerepeltek a hivatalos kiadványokban.
A 2026-os választások után felálló új kormány felfüggesztette az előző kabinet által levezényelt költözési folyamatot. A tisztánlátás érdekében a sajtó munkatársai az érintett intézményeket és az MNV-t is megkeresték. A hivatalok rendre a vagyonkezelőhöz irányították az újságírókat, az MNV azonban egyelőre hallgat az eltitkolt ingatlaneladási tervekről és a kiürítésre ítélt épületek további sorsáról.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt