Jeki Gabriella • 2026. február 23. 06:26
Az európai villamosenergiaárak akár háromszor magasabbak is lehetnek, mint az Egyesült Államokban. Hogy ez mivel jár? Üzembezárások, a létfontosságú beruházások késlekedése, munkahelyek megszűnése. Az európai helyi és regionális vezetők szerint egy sor egymással összefüggő kihívással kell szembenéznie az acél- és fémiparnak. Ezért született meg az a cselekvési terv, amelyben sürgős követelményeket fogalmaztak meg az ágazat védelme és az európai ipari régiók jövőjének biztosítása érdekében.
Miközben az európai acél- és fémipar versenyképessége az energiaárak, a globális túlkapacitás és a zöld átállás költségei miatt egyre nagyobb nyomás alá kerül, a folyamatok már Magyarországon is közvetlenül érzékelhetők. Tény, hogy a hazai ipar szerkezete erősen feldolgozóipar-központú, annak hozzáadott értéke 2024-ben a GDP mintegy 15-16 százalékát adta, ami az uniós átlagnál magasabb arány. És bár nem tartozunk a legnagyobb európai fém- és acélipari termelőkhöz Európában, de a hazai cégek fontos szereplői a regionális ipari láncoknak. A nyersacél-termelés az utóbbi években nagyjából félmillió tonna körül alakult.
Az ágazat gazdasági jelentőségét az exportadatok is alátámasztják:
Magyarország több mint 1,2 milliárd dollár értékben exportált vas- és acéltermékeket 2024-ben, ami azt mutatja, hogy a szektor a hazai ipart kiszolgálása mellett a nemzetközi ellátási láncokba is integrálódik.
Az Eurostat adatai alapján Magyarországon az alapfémgyártás (a hivatkozott adat a Manufacture of basic metals kategóriára vonatkozik) területén nagyjából 390-410 vállalkozás működött az utóbbi években, ám az ágazat piaci mérete az elmúlt években mérsékelten csökkent.
Ez a kategória tartalmazza:
- a vaskohászatot és acélgyártást,
- az alumínium-, réz- és egyéb alapfém-előállítást,
- az öntödéket és félkész fémtermékek alapgyártását.
A TEÁOR rendszerben ezek az alapfémipar magját jelentik, és a hivatalos statisztikákban külön kezelik őket a későbbi fémfeldolgozó ipartól (például fémszerkezet-gyártás, gépalkatrészek), amely ennél jóval több céget foglal magában. Ha tehát a teljes fémipari értékláncot (fémfeldolgozás, gépalkatrész-gyártás, autóipari beszállítók egy része, stb.) is beleszámítjuk, a vállalkozások száma nagyságrendekkel magasabb. Ez viszont már egy másik statisztikai kategória.
Csökken az európai acéltermelés
Az acél- és fémipar stratégiai ágazat, hiszen számos kulcsipar, köztük az autógyártás, a gépipar, az építőipar, a védelmi ipar, a digitális infrastruktúra vagy az energetika alapanyag-ellátása függ tőle. És igen. Az acél, az alumínium, a réz vagy a nikkel az Európai Unió gazdasági biztonsága és társadalmi stabilitása szempontjából szintén kritikus szerepet tölt be. Nem véletlen, hogy a globális verseny egyre élesebb. Európa részesedése a világ acéltermeléséből az elmúlt évtizedben azonban 7-8 százalékra csökkent. Az európai acéltermelés 2017 és 2023 között 160 millió tonnáról 126 millió tonnára csökkent, a kapacitáskihasználtság pedig mintegy 65 százalék, ami hosszú távon gazdaságilag nem fenntartható.
Az egekbe szökő energiaárak, a tisztességtelen kereskedelem és a zöld átállás elégtelen támogatása egzisztenciális veszélybe sodorja Európa acél- és fémiparát. Ha elveszítjük ezt az ágazatot, többet áldozunk fel, mint a termelést. Feláldozzuk ipari régióink gerincét, számtalan minőségi munkahelyet és Európa stratégiai autonómiáját
– hangoztatta Előadó Guillermo Peláez Álvarez, Asztúria regionális pénzügyminisztere, igazságügyminisztere és európai alapjaiért felelős minisztere a Régiók Európai Bizottságának (CoR) plenáris ülésén, amelyen a Pénzcentrum is részt vett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Európai Bizottság acél- és fémipari cselekvési terve szerint az ágazat jelentős környezeti és ipari súlyát jelzi, hogy a fémipar az EU teljes üvegházhatású-gáz-kibocsátásának mintegy 8,1 százalékáért felel. Az elmúlt években azonban már kézzelfogható a leépülés veszélye, hiszen egyes vállalatok tízezres nagyságrendű elbocsátásokat jelentettek be, miközben beruházások maradtak el és több üzem bezárt vagy csődbe ment.
Az európai acél- és fémipari cselekvési terv egy átfogó stratégia az uniós acél- és fémipar versenyképességének és fenntarthatóságának fokozására. A dokumentum hat fő pillérre összpontosít:
- megfizethető tiszta energia biztosítása,
- a kibocsátásáthelyezés megelőzése,
- a körforgásos gazdaság előmozdítása,
- az ipari kapacitások védelme,
- az ipari munkahelyek megerősítése és
- a beruházások kockázatának csökkentése.
Veszélybe sodorják a munkahelyeket
Üzembezárások és beruházások elhalasztása már most is érzékelhető, és ezek különösen súlyosan érinthetik azokat a régiókat, amelyek gazdasága hagyományosan a nehéziparra épül. Az acél- és fémipar hanyatlása tehát veszélybe sodorja a munkahelyeket, de az ellátási láncok biztonságát is gyengíti.
Az acélipar stratégiai fontosságú Európa autonómiája szempontjából, de elengedhetetlen a gyors fellépés az energiaköltségek terén. Vezető piacokra van szükség a zöld termékek számára, valamint erős eszközökre a tisztességtelen verseny és a külföldi túlkapacitás ellen. Támogatnunk kell a beruházásokat és meg kell őriznünk a versenyképességet annak érdekében, hogy az acélgyártás Európában maradhasson, miközben előmozdítjuk a dekarbonizációt és gazdaságunk növekedését
– mondta Giorgio Gori, az Európai Parlament képviselője és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság alelnöke.
A helyi és regionális vezetők ugyanakkor rámutattak egy sor egymással összefüggő kihívásra, amelyek kezelése kulcsfontosságú a zöld és versenyképes jövő biztosítása érdekében Európa ipari régióban. Ahogy azt a felszólalók hangsúlyozták, az európai üzemek életképességét kereskedelmi konfliktusok és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok veszélyeztetik. Eközben a globális acélipari túlkapacitás és a szén-dioxid-szivárgás szintén komoly problémákat okoz, mivel a vállalatok gyengébb éghajlati szabályokkal rendelkező országokba helyezik át a termelést.
A Régiók Európai Bizottságának tagjai ezért erősebb kereskedelmi védőeszközöket, megerősített szén-dioxid-kibocsátási határkorrekciós mechanizmust és a fémhulladék exportjának korlátozását követelték az erőforrások és a munkahelyek védelme érdekében. Azt is hangsúlyozták, hogy az európai alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél és fémek iránti keresletet közbeszerzés és egy uniós szintű „zöld acél” címke révén érdemes növelni.