Drávucz Péter • 2025. február 27. 15:59
Jelenleg 63 atomreaktor építése zajlik világszerte, háromnegyedük a feltörekvő gazdaságokban található. Ennyi reaktor 1990 óta nem épült egyszerre, és egyértelműen nukleáris reneszánsz előtt állunk, mert a megnövekedett villamosenergia-igény máshogy nem elégíthető ki. Tóth Máté energiajogász szerint Európa későn ébredt, de legalább már az olyan atomerőmű ellenes országok, mint például Németország és Finnország is változtatnak korábbi stratégiájukon.
Egy új energiakorszakba érkezünk, azon belül pedig egy új villamosenergia-korszakba – hangsúlyozta a Pénzcentrum megkeresésére Tóth Máté energiajogász. Míg a geopolitika elmúlt évtizedeit a kőolaj, földgáz – benne a palaolaj és palagáz – termelési és kereskedelmi pozíciói befolyásolták energiafegyverként, mára viszont ezek mellett az urán, a ritkaföldfémek, az energiatermeléshez szükséges kritikus nyersanyagok váltak energiafegyverré geopolitikai értelemben.
Ezek vannak a nemzetközi vámintézkedések fókuszában, akárcsak a most folyamatban lévő nagy geopolitikai alkuk mögött, mint amilyen Rijádban zajlik - ezt a nemzetközi szerződéses nyelvezetben close-out nettingnek hívjuk. (Ezt az eredetileg banki szakkifejezést talán a pozíció tiszta lezárásának lehetne fordítani – a szerk.) Ukrajna most megállapodott „ára” sem véletlenül az akkumulátorokhoz szükséges lítiumban és az atomerőművekhez elengedhetetlen uránban fejezhető ki. Ez persze csak a globális nagykép, ha úgy tetszik, a nyitókép.
Tóth Máté hangsúlyozta: az új kor megnövekedett villamosenergia-igénnyel is jár, ez előrejelzések szerint 2050-ig globálisan a jelenlegi többszörösére is növekedhet. Ez pedig nagyon fontos felismerés. Ebben a hatalmas ipari növekedés és az adatközpontok óriási energiaigénye mellett az olyan tényezők is szerepet játszanak, mint az elektromos autók, a növekvő lakossági csúcsfogyasztás, a hőszivattyús rendszerek, a mesterséges intelligencia géppark-igénye, vagy az Európában az ideológiai célként kezelt nettó nulla kibocsátási törekvések.
Mindez az elképesztő áramigény-növekmény a fosszilis energiahordozók szándékolt csökkentésével és a megújulók igen komoly termelési bizonytalansága, szakmai nyelven volatilitása és kiegyenlítő energia-igénye miatt már a nyugati féltekén is felértékeli az atomenergiát, miközben a világ nagyobbik részén eddig is lázas fejlődést láthatunk.
Az új korszak számokban
Az új villamosenergia-korszak épp ezért, már most látszik, hogy nukleáris is lesz. Az energiajogász várakozásai szerint 2050-re a földkerekség teljes atomerőmű kapacitása a jelenlegi háromszorosa lesz. Jelenleg 63 atomreaktor építése zajlik világszerte, 70 gigawattnyi összkapacitással. Ennyi 1990 óta nem épült egyszerre. Eközben 60 reaktor üzemidő hosszabbítása van folyamatban a bolygón, ami a teljes meglévő kapacitás 15%-a. Jelenleg éves szinten már 60 milliárd dollárt költenek világszerte atomerőmű-építésre, ami a 2020-as érték másfélszerese. Mindez ráadásul egymás után három évben is teljesült.
A technológiai élvonalat Kína és Oroszország jelenti, az előbbi 25, az utóbbi 23 atomerőmű tervezésével és kivitelezésével - a jelenleg folyamatban lévő építéseket nézve. Ezt tényként kell kezelni, a legnagyobb fejlesztések és a megfizethető technológia tekintetében az oroszok és a kínaiak is verhetetlenek - vallja Tóth Máté. Szerinte mindez, ironikus módon, a zöldenergia- és akkumulátor-technológia tekintetében ugyanúgy igaz.
Még a németek és a finnek is változtatnak
Nukleáris reneszánsz jön a világban, egyszerűen mert a megnövekedett villamosenergia-igény máshogy nem elégíthető ki. Egyre inkább úgy látszik, ebből a Nyugat sem akar kimaradni. Akik évekig támadták Magyarországot, illetve más országokat az atomenergia használata miatt, sorban állnak át, a finnektől immár a németekig is.
Németország előreláthatóan következő kancellárja, Friedrich Merz még tavaly novemberben készíttetett egy Energie Agenda nevű belső energiapolitikai koncepciót, mely egyszerre fordulna a kis moduláris reaktorok (SMR-k) létesítése felé és vizsgálná meg a már bezárt németországi nagy atomerőművek újranyitásának a lehetőségét. A német gazdaság számait látva szinte ez az utolsó esély. A német és így az európai gazdaság termelékenysége, versenyképessége szempontjából úgy kellenek az atomerőművek, mint a szomjas földnek az eső.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A nukleáris technológia mellett szól, hogy olcsó, stabil zsinórvillanyt biztosít az országok energiamixei számára, valamint, hogy a termelés fázisa nulla szén-dioxid kibocsátással jár. A sokszor érzelem-vezérelt, meg fizetett lejáratással szemben ráadásul a technológia igen korszerű és igen biztonságos is. Ilyenek a Pakson épülő 3+ generációs VVER–1200-as blokkok, melyeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelő reaktoroknak ismert el, méghozzá ebben a kategóriában elsőként.
A már emlegetett SMR-ek, vagyis a kis moduláris reaktorok ráadásul a felhasználás még szélesebb horizontját nyitják meg, versenyképes létesítési és változatos üzemeltetési-üzleti modelleket is lehetővé téve. 2050-re a most ismert projektekkel 40 GW SMR-összkapacitást érünk el, ami hatalmas szám. A Nemzetközi Energiaügynökség várakozása szerint azonban ez a valóságban ennek háromszorosa lesz a technológia gyors előretörése miatt.
Európa megint későn ébredt?!
Európa persze megint későn ébredt, de legalább ébred - tette hozzá Tóth Máté. Ám Kína ismételten annyival jobban meglátta a versenyelőnyt az olcsó, megbízható és biztonságos atomenergiában, hogy a jelenlegi építéseivel, a beépített kapacitás tekintetében 2030-ra biztosan lekörözi mind az EU-t, mind az Egyesült Államokat.
Ehhez képest Európa eddig az ellenkező irányban haladt az atomerőmű bezárásokkal, mint Németország, és a projektek elhalasztásával, mint Finnország. Mindez oda vezetett, hogy a 90-es évek európai energiamixében még 34%-kos nukleáris arány ma már csak 23%. Európa most innen fordul, hatalmas versenyhátrányban. Márpedig azé a jövő az új villamosenergia-korszakban, akié az atomerőművek - hívja fel a figyelmet az energiajogász.
Tóth Máté szerint Magyarország jó lóra tett, és időben tette meg a tétjét Paks 2-vel. Az új energiakorszak részeként jelentkező nukleáris reneszánsz feltartóztathatatlanságát két tény igazolja. Az egyik: a feltörekvő gazdaságok egyértelműen az atomenergia-kapacitások növelése felé tartanak, méghozzá viharos léptekkel. A jelenleg építés alatt álló 63 atomreaktor háromnegyede a feltörekvő gazdaságokban található.
A másik tény: a gazdasági szükségszerűségek miatt az atomenergia egyre nagyobb szerepet játszik a fejlett gazdaságokban is. A világ atomerőművi kapacitásának 70%-a jelenleg még a legfejlettebb gazdaságú országokban van. Egyszerre látszik tehát egy célállapot, ahol a fejlett gazdaságok szinonimája az atomenergia, és egy vektorszerű irány, ahol a legdinamikusabban fejlődő, feltörekvő gazdaságok elképesztő építési hullámot indítottak el.