Pénzcentrum • 2023. november 15. 10:50
Az Erste Bank idei első kilenc havi eredményeiről a bank vezetői számoltak be a pénzintézet sajtótájékoztatóján, melyről élőben közvetített a Pénzcentrum.
Az Erste működési bevétele 56,2 százalékkal nőtt, míg a működési költségek még a magas infláció ellenére is 2,5 százalékkal csökkentek – kezdte előadását Jelasity Radován elnök-vezérigazgató. A költség/bevétel arány 33,3 százalékra csökkent. A fair value és az OBA extra befizetés hatásai nélkül a bank adózás előtti eredménye 10 százalékkal emelkedett.
A bank hitel- és kötvényállománya 6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ám a hitelkihelyezés 45 százalékkal elmaradt 2022 első kilenc havi teljesítményétől. A cégcsoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon 5 156 milliárd forintra nőtt (+10%). A megtakarításokon belül a befektetések aránya mostanra 70 százalékra emelkedett, miközben ezek aránya 2022. szeptember végén még csak 60 százalék volt.
A jelzálog- és babaváró hitel piacán jelentős a zsugorodás, de az októberi befogadások már biztatóbbak – mondta el Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A személyi kölcsönök a tavalyi szinten vannak, a mikrohitelek piaca pedig bővülni is tudott – mondta el. A szakember szerint jövőre a CSOK Plusz extra lendületet adhat majd a lakáshitel-piacnak. Utóbbi piaci addicionális hatását 150-200 milliárd forintra becslik 2024-re.
Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, a vállalati és pénzügyi piacok üzletág vezetője elmondta, hogy a tartós befektetési- és a nyugdíj-előtakarékossági számlák jelentőségét növelte a megtakarításokra vonatkozó új adózás. A havi új TBSZ-ek száma a háromszorosára ugrott, ezzel a bank piaci részesedése 35 százalékra emelkedett. Az Erste NYESZ-R piaci részesedése 28 százalékra emelkedett idén szeptember végére.
A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 6,1 százalékkal nőtt egy év alatt, és szeptember végén meghaladta az 1190 milliárd forintot. A bővülés a kis- és középvállalkozások finanszírozása mellett a 2022-ben megvásárolt Commerzbank Zrt.-től átvett hiteleknek volt köszönhető. A Commerzbank nélkül az állomány 7,3 százalékkal csökkent volna tavaly szeptember végéhez képest.
A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 17 százalékkal gyarapodott (Commerzbank nélkül 4 százalékkal nőtt), a kereskedelmi célú ingatlanoknál 7 százalékkal csökkent (a Commerzbankkal ilyen hitelek nem kerültek az Erstéhez), míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 8 százalékkal nőtt (a Commerzbank nélkül 18 százalékkal csökkent volna) 2022 első kilenc hónapjához képest.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúlnak külső forráshoz. Az első kilenc hónapban az új kötvények és hitelek volumene 54 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Commerzbank megvásárlása nélkül a visszaesés 69 százalék lett volna.
Kiszáll az állam az Erstéből
Éppen múlt heti hír, hogy a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesíti az Erste Bank Hungary Zrt.-ben meglévő 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészét az osztrák anyavállalat, az Erste Bank AG számára. A jövőben tehát az állam tulajdonosként már nem részesülhet a jól teljesítő bank eredményeiből.
Kérdésre Jelasity Radován elmondta, hogy "mi csak a ló vagyunk, a lókupec kint van Bécsben", utalva arra, hogy az adás-vétellel kapcsolatos tárgyalások az állam és a külföldi anyavállalat között zajlottak le, így az itthoni vezetésnek nem volt ráhatása a kialkudott vételár mértékére.