Pénzcentrum • 2023. január 17. 16:03
A készpénzállomány 9 százalékát valutában tartjuk magunknál, évek óta nem vettek a magyarok annyi devizát, mint a tavalyi esztendő harmadik negyedévééig. Ennek biztosan nem csak az az oka, hogy a járványos évek után sokkal többen mentek el nyaralni: a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők egybehangzóan állítják, hogy egyszerűen megrendült a saját pénzünkbe vetett bizalom.
Már többször is megírtuk, hogy gazdaságilag nem volt valami könnyű év a magyaroknak 2022. A háború kirobbanása, az emiatt bekövetkező energiaválság mellett még az egész évben száguldó inflációval is ádáz harcot kellett és kell vívni. Ebben a helyzetben egy olyan trend ütötte fel a fejét, ami ugyan már jelen van több éve a magyarok pénzügyi gondolkodásában, mégis most öltött komolyabb méreteket. Ez pedig az, hogy nagyon sokan például dollárba vagy euróba menekítik a pénzüket.
A jegybank legutóbbi, szeptember végi adatai alapján összesen 760 milliárd forint valuta van a nemzetgazdaság szereplőinél, ami 35 százalékkal magasabb a 2021-es aránynál. A készpénzállomány kilenc százaléka (!) immár valutában van ott a magyaroknál, ennél nagyibb mértéket utoljára csaknem egy évtizede, 2015-ben mérhettünk.
De mi okozza mindezt, miért ugrott meg hirtelen a magyarok valutavásárlási kedve? A háborútól félünk, vagy csak a saját pénzünkben nem bízunk? Szakértőket kérdeztünk a jelenség okairól, és arról is, hogy folytatódik-e a forint zuhanása 2023-ban.
Nem bízunk a forintban
A helyzet magyarázata érdekében megkérdeztünk szakértőket arról, miben látják a brutális valutafelhalmozás okait, és arról is, vajon tovább folytatódik-e a forint mélyrepülése ebben az esztendőben is?
Bizony ki lehet azt jelenteni, hogy az emberek bizalma megingott a forintban, és egyre többen választják a devizatartalékot otthonra is. Ugyanakkor jó hír, hogy a forint gyengülése az utóbbi hetekben megállt, és ha nem történik komolyabb baj a nemzetközi vagy a magyar gazdaságban, akkor az első negyedév végére akár a 380-as euró-árfolyam sem elképzelhetetlen. A gyengülés megálláshoz már így is kellett az, hogy decemberben pozitív hírek jöttek a Magyarország és az EU közötti tárgyalásokról, ez pedig alapot adhat a visszaerősödéshez
- fogalmazott a Pénzcentrumnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Tőle függetlenül, de ugyanezt a helyzetet látja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is, aki hozzátette, hogy valutatartalékot képzeni egyáltalán nem oktalan gondolat, de persze nem kell túlzásba vinnünk.
A múlt év második felében folyamatosan romlott a forint, így ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a magyarok igyekeznek tartalékot képzeni így is - lehet, hogy a folyamatos gyengülés miatt már nem bízunk eléggé a saját pénzünkben. Azt szintén érdemes megjegyezni, hogy valutatartalékról gondoskodni sosem volt rossz ötlet akár otthonunkban gondoskodni, és most sem az - persze ha nagyon sokan váltanának át nagyon sok forintot dollárra vagy euróra, akkor az bankpánikot okozna, ami nyilvánvalóan már az extrém példa. 2023-ra előretekintve fontos lehet észben tartani, hogy a dollár erősödése valószínűleg véget ér, sokat fog gyengülni, ami jót tesz mind az eurónak, mind a feltörekvő piacú országok devizáinak, így pedig a magyar forintnak is
- fogalmazott Virovácz Péter.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Beke Károly, a Portfolio elemzője is hasonlóan látja a helyzetet: szerinte 2022 egészében megfigyelhető volt, hogy az emberek azért teszik át valutába a pénzüket, hogy a reálértéke ne csökkenjen.
Nem az utóbbi napokban alakult ki ez a roham, tavaly széles sávot járt be az euró-forint árfolyam 350 és 430 között. Emiatt sok ember számára kiszámíthatatlanná vált az árfolyam, vagyis mondhatjuk, hogy megjelentek annak az első jelei, hogy kezd megrendülni a magyar devizába vetett bizalom
- mondta kérdésünkre Beke Károly.
De miért épp ez a kettő?
Megfigyelhetjük azt a trendet is, hogy a valutatartalék kapcsán szinte kizárólag euróban vagy amerikai dollárban gondolkoznak a magyarok, és nem például abban a svájci frankban, mely a magyar forinthoz képest szintén brutális erősödést mutat az elmúlt években. A pénznem ráadásul széles körben ismert, ha más nem, a devizahitelek bedőlése alaposan megtanította arra a magyarokat, hogy ez a pénz is létezik. Az elemző szerint azonban teljesen logikus okai vannak, hogy hazánkban a két legismertebb valutát szeretjük magunknál tartani.
Tagjai vagyunk az EU-nak csaknem húsz éve, mostanra pedig már három szomszédunknál is az euró a hivatalos fizetőeszköz. Az amerikai dollár pedig már előtte is ismert volt, így teljesen a pénzügyi tudatosság számlájára lehet írni, hogy az emberek ezt a két konvertibilis valutát ismerik és használják is leginkább. Bár az Egyesült Államokba ritkábban nyaralni megyünk, a világ számos országában sokkal könnyebben intézhetünk el dollárral dolgokat, mint a sokszor harmatgyenge helyi pénzzel - tehát aki pihenni, nyaralni indul, vagy eurót, vagy dollárt vételez, és ez a gondolkodás a hétköznapokra is megmaradt
- véli Virovácz Péter.