Pénzcentrum • 2022. november 18. 20:33
A harmadik negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, amely 1711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest; a háztartások kötelezettségeinek szintje 249,7 milliárd forinttal nőtt a negyedévben, így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt - derül ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, amelyek pénteken jelentek meg az MNB honlapján.
A III. negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 045 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 076 milliárd forint volt 250 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 1 044 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány jelentősen lassulva 2 milliárd forinttal csökkent, a látra szóló betétek állománya hosszú idő után ismét 39 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek elérni az inflációs hírek a jelentősebb készpénzállományt tartó háztartásokhoz is és léptek a védelme érdekében, illetve a fogyasztási szint fenntartásához is többletforrások szükségesek.
Eközben 92 milliárddal emelkedett a „lekötött betétek” állománya
- emelte ki Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének pénzügyi-gazdasági elemzésében. Az eddigi negyedévektől eltérően látványosan, 644 milliárd forinttal esett a hosszú lejáratú kötvényállomány, miközben 253 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság, az inflációs környezet miatt jelentősen változtak a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó preferenciák. Tőzsdei részvényeket újabb 32 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 487 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 24 milliárd forintnyi állományt tettünk be.
Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeknél a globális korrekcióval összhangban 21 milliárd forint volt a veszteség az állományon, a befektetési jegyek viszont 136 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 55 milliárdos mínuszt mutatott. Jelentősen megugrott a privát cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 1211 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 300 milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 172 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 6 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya lassulva, de 177 milliárd forinttal emelkedett.
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.
Az elérhető legfrissebb, 2021-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 119.4%-án állt, ami közel megegyezik az előző évi szinttel. 2021-ban ez az arány a cseh háztartások esetében 104.9% volt, a görögöknél 103.2%, horvátok esetében 101.3%, Szlovéniában 105.7%, Finnországban 85.9%, Lengyelországban 75.3%, Romániában 60.3%, Szlovákiában pedig a GDP 57.1% volt a háztartások nettó vagyona. Eközben a történelmileg szerencsésebb osztrák szint 150.5% volt, míg a német 160.3%-on állt, az európai mezőnyt pedig a svéd 286.4%, a holland 256.5%, a belga 243.8%, illetve az olasz 238.7% vezeti.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A készpénz és a folyószámla betétek állománya hosszú idő után most csak kismértékben emelkedett, láthatóan a háztartások tudatosabb fele igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen, továbbá a megugró infláció mellett is fenntartani kívánt fogyasztási szint is csökkenti a megtakarításképződést, valamint a reálgazdaság általános lassulásával párhuzamosan is értelemszerűen lassulhat a vagyonképződés üteme is.
A korábbi években kiválóan teljesítő hosszú lakossági állampapírokat immár jelentős mértékben váltották vissza illetve váltották át más lakossági instrumentumba a háztartások az erőteljes infláció miatt, keresve az inflációkövetés lehetőségét.
A befektetési jegyekre pedig negyedévről negyedévre egyre erősebben támaszkodnának a háztartások vélhetően szintén az inflációs félelmek miatt, láthatóan próbálják a háztartások profikra bízni a vagyonkezelést az egyre turbulensebb, kiszámíthatatlanabb és egyre komolyabb vagyonkezelési tudást igénylő helyzetben. A hitelfelvételi kedv a tavalyi évben még látott és az előző negyedév előrehozott hitelfelvételi lendülete után ugyan kissé emelkedett, de láthatóan csökkenő tendenciát mutat, és ez a trend várható a következő időszakban is, a jelenlegi szintre került kamatok mellett tovább csökkenhet a hitelkereslet. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános makrogazdasági és tőkepiaci környezet mozgatta, az erőteljes inflációs tendenciák, a háború és az agresszív kamatemelési és recessziós félelmek miatt bekövetkező piaci korrekciók nem támogatják a háztartások tőkepiaci instrumentumait
- emelte ki az elemző. Eközben a 7000 milliárd közelében tartózkodó készpénzállomány növekedésében hosszú idő után először látható jelentősebb lassulás, de az állományi szint fennmaradásából ítélve a lakosság jelentős része továbbra sem a legalább az inflációt megközelítő hozamtermelésre képes eszközöket választja a készpénz helyett, ami a jelenlegi pénzromlási ütem mellett immár jelentős károkat okoz ezeknek a megtakarítóknak. A lakossági állampapírok esetében az infláció látható és stabil élénkülésével a nem infláció-indexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből, de az állomány továbbra is igen jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság belföldi finanszírozási stabilitásának növelése vagy a – megugró – állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
A pandémia után látott elhalasztott kereslet pótlásának momentumát immár átvették az inflációs félelmek miatt előrehozott fogyasztás és beruházások, ami fékezőerővel hathat a vagyonfelhalmozás ütemére, amint az látszik a legutolsó adatokból is. Azonban a tranzakciókból látható forrásbeáramlás is jelentős egyelőre, még ha lassuló ütemben is, ami támaszt jelenthet a GDP-nek, viszont jelen inflációs környezetben a háztartási vagyonok reálértékének csökkenése a legtöbb esetben elkerülhetetlen lesz, ami középtávon már módosíthat a döntési preferenciákon.