Pénzcentrum • 2022. augusztus 26. 15:41
A héten a súlyos európai aszály, az emiatt visszafogott francia és egyéb atomerőművi termelés, a norvég és amerikai gázexport tervektől való elmaradása, valamint az Északi áramlat 1 körüli komoly huzavona nagy lendületet adott a gázáraknak.
Mindezek miatt pénteken délután a holland gáztőzsdén a következő hónapok kontraktusainak ára 320-330 euró/MWh óra körül ragadt, ami extrém magasságot jelent, noha a csaknem tele lévő orosz tárolók alapot adhatnának azon várakozásnak, hogy akkor majd elkezdi ősztől megnövelt ütemben Európába pumpálni Oroszország a gázszállításokat.
Ehhez képest inkább az ellenkezőjére tett utalást múlt héten a Gazprom, majd bejelentette az Északi Áramlat 1-en a háromnaposra ígért karbantartást, most pedig arról érkezett hír, hogy nagy mennyiségben fáklyázza el a feltehetően Németországba szánt gázt az említett vezetékpár orosz betáplálási pontján a cég.
A gázkínálati oldal szűkössége és az áramhálózat stabilizálási igénye tehát együtt hajtja felfelé a gázárakat, illetve velük együtt az áramárakat is, amire jó példa, hogy ma a jövő első negyedévi német zsinóráram ára 11%-kal kerek 1000 euróra szárnyalt, az egész éves terméké pedig 2%-kal 795 euróra, míg a francia második negyedévi zsinóráram ára 15,5%-kal 635 euróra ugrott, ami ennek a kontraktusnak az eddigi történelmi csúcsát jelenti.
A fentiek kapcsán lényeges, hogy ma Emmanuel Macron francia elnök Algériában járva azt hangsúlyozta, a velük között gázmegállapodás nem alapvető fontosságú, amivel azt igyekezett üzenni, hogy a téli francia energiaellátási helyzet egyébként is biztosított. Közben a lengyel és a szlovák miniszterelnök ma egy közös sajtótájékoztatón hivatalosan átadta az elkészült a lengyel-szlovák gázvezetéket és így a norvég cseppfolyósított gáz (LNG) Lengyelországon keresztül Szlovákiába is el tud jutni, onnan pedig további országokba, így ez európai szinten is jelentős lépés.
Az európai gáztárolók 78,3%-os összesített töltöttsége egyébként az orosznál alacsonyabb, de közben már majdnem eléri a kötelező gáztároló feltöltési rendeletben október 1-re minimálisan meghatározott 80%-os rátát. Ez tehát elvileg bizakodásra adna okot, de az elmúlt években folyamatos és magas kapacitású orosz szállítások mellett esett le az európai tárolók együttes töltöttségi szintje a tavasz végére 30-35%-ig, míg erre idén nem sok esély mutatkozik az oroszok hozzáállása miatt, éppen ezért bizonytalan, hogy a tél második felét egyes országok hogyan tudják majd kihúzni. Ezt üzente a német gáztárolói kilátásokat elemző cikkünk is, illetve erre mutatott rá a Fitch tegnap kiadott nyugat-európai gázpiaci jelentése is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem véletlen, hogy például Németországban minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy novemberre 95%-ra felt tuják tölteni a gáztárolókat és míg a múlt héten ezt nem tartotta lehetségesnek a hálózati szövetség elnöke, egy minapi interjúban már inkább azt sugallta Klaus Müller, hogy ez a cél is összejöhet. A német Spiegelnek pedig tegnap már azt mondta:
A gázfogyasztás csökkenése az iparban azt mutatja, hogy sikerül elhárítani a gázvészhelyzetet. Bármilyen fájdalmasak is a rendkívül magas árak és a gázmegtakarítás, a valódi gázhiány még nehezebb lenne.
Magyarul: a német ipar olyan durván fogja vissza a fogyasztását az elképesztően magas árak mellett (állnak le az üzemek/fogják vissza a termelést), hogy ezzel sikerülhet az ősz során magasabbra tornászni a tárolói tartalékokat és így nagyobb eséllyel ki lehet húzni kényszerű gázkorlátozások nélkül a telet. Ennek viszont súlyos ára van, ahogy Müller is utalt rá, mégpedig a recesszió kibontakozása, írta a Portfolio.