Pénzcentrum • 2022. április 5. 16:31
Nem jó a helyzet, de még menthető – nagyjából ez a tanulsága az IPCC legfrissebb elemzésének, ami lezárja a hatodik értékelő jelentést. A jelenlegi elemzést 278 szakértő végezte 65 országból, több mint 18 ezer tudományos tanulmányt átfésülve.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint nagyon rosszul állunk a kibocsátási célok elérésében, de még van remény, hogy akár a 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél is megálljunk – ehhez azonban cselekedni kell.
2010 és 2019 között rekordmennyiségű üvegházhatású gázt engedett az emberiség a légkörbe. A kibocsátás növekedésének mértéke azonban folyamatosan lassul – és az IPCC legfrissebb jelentése szerint ráadásul elérhető közelségben van az, hogy minden szektorban felezzük a kibocsátást 2030-ig.
Ez az IPCC jelentés a megszegett klímaváltozási ígéretek litániája
– mondta a sajtótájékoztatón António Guterres ENSZ-főtitkár.
Egy szégyenakta, ami rendszerezi azokat az üres ígéreteket, amelyek sziklaszilárdan egy élhetetlen világ felé vezetnek bennünket. Gyors úton haladunk a klímakatasztrófa felé
- tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a tudomány egyértelműen megmutatja: ez a probléma a rossz energiapolitikánk következménye. Guterres határozottan a negatívumokra fókuszált, de az IPCC pozitívumokkal kezd: néhány ország már most olyan mértékben kezdte meg a kibocsátáscsökkentését, hogy az összhangban legyen a maximális 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés céljával. Legalább 826 város és 103 régió fogadott már el nulla kibocsátással kapcsolatos célokat.
Ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos maximális melegedést tartani lehessen, a károsanyag-kibocsátásoknak 2025-ben kell tetőzniük, és 2030-ra 43 százalékkal csökkenniük kell. Ugyanerre a határidőre a metánkibocsátást 34 százalékkal kellene lejjebb tornázni.
A klímaváltozás lassítása érdekében minden szektorban lehet jól működő és megvalósítható változásokat találni. 2010 óta a szél- és napenergia költsége 85 százalékkal csökkent – olvasható az IPCC sajtóközleményében. Egyre több olyan szakpolitikai intézkedés lát világot, ami javítja az energiahatékonyságot, csökkenti az erdőirtás mértékét és támogatja a megújuló energia térnyerését.
A globális felmelegedés lassítása érdekében lényeges átalakításokra van szükség az energiaszektorban. Ez a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának jelentős csökkentését jelenti, a széles körben elterjedt villamosítás, jobb energiahatékonyság és alternatív üzemanyagok (például hidrogén) használatával karöltve.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A villamosítás lehetővé teszi az energiaszektor decentralizálását is
– jegyezte meg a tájékoztatón Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC harmadik munkacsoportjának egyik alelnöke. Az IPCC szembemegy a mostanában uralkodó nézetekkel, és azt mondja: életmódunk megváltoztatása 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40-70%-os csökkentését eredményezheti. Ez olyan változtatásokat jelenthet, mint a karbonsemleges közlekedés, a repülés csökkentése, illetve a szociális változások is, amelyek az épületekre, energiafelhasználásra és energiaforrásokra vonatkoznak. A kutatási eredmények azt is mutatják, hogy ezek a változások javíthatnak az emberi egészségen.
A közlekedési szektorban is az alacsony kibocsátással járó megoldások tarolhatnak, az elektromos autókban nagy a potenciál, és alternatív üzemanyagokra van szükség a repülőgépek és a tengeri szállítás esetében
– mondta Ürge-Vorsatz Diána. Az iparban a kibocsátások csökkentése magában foglalja a különböző anyagok hatékonyabb felhasználását, a termékek újrafelhasználását és újrahasznosítását, valamint a hulladék minimalizálását. Az alapvető anyagok, köztük az acél, az építőanyagok és a vegyszerek esetében még kísérleti szakaszban állnak azok a gyártási technológiák, amelyek alacsony vagy nulla kibocsátással járnak. Ez a szektor a felelős a globális kibocsátások nagyjából negyedéért, így nagyon fontos, hogy minél előbb és minél hatékonyabban dekarbonizáljuk.
A mezőgazdaság és erdészet területén is nagymértékben lehet csökkenteni a kibocsátást, sőt, komoly lehetőségek vannak a szennyezőanyagok légkörből való kivonására is. A kivonás azonban nem tudja ellensúlyozni a más szektorokból érkező kibocsátásokat, annak ellenére, hogy szükség van az ilyen technológiákra is azért, hogy a nehezen szénteleníthető szektorok kibocsátásából faragjunk. A természetalapú megoldások fontosak, de pénzt és energiát kell fordítani az innovációra is.
2025 utánvissza kell vennünk
Az IPCC által értékelt forgatókönyvekben a felmelegedés 1,5 Celsius-fok körüli mértékre való korlátozásához az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának legkésőbb 2025 előtt tetőznie kell, 2030-ra pedig 43 százalékkal kell csökkennie, ugyanakkor a metánkibocsátást is körülbelül harmadára kellene csökkenteni a célok eléréséhez. Még ha ezt meg is tesszük, szinte elkerülhetetlen, hogy átmenetileg túllépjük ezt a hőmérsékleti küszöböt, de a század végére visszatérhetünk alá – írja a szervezet.
A jelentésből kiderül, hogy 2025-re még akkor is el kell érnünk a maximális emissziós szintet (azaz ettől az évtől már csak csökkenhet a kibocsátás), ha 2 Celsius-foknál akarjuk megállítani a hőmérséklet-növekedést, majd egynegyedével csökkentenünk kell a kibocsátásokat 2030-ra. Az is kiderült, hogy bár jelenleg a befektetett pénzösszegek korántsem elegendők ahhoz, hogy a kibocsátások megfelelő szintre csökkenjenek, elegendő globális tőke és likviditás áll rendelkezésre a beruházási hiányok megszüntetéséhez. Anélkül, hogy figyelembe vennénk a csökkentett alkalmazkodási költségek vagy az elkerült hatások gazdasági előnyeit, a globális bruttó hazai termék (GDP) csak néhány százalékponttal lenne alacsonyabb 2050-ben, ha megtesszük a szükséges lépéseket a felmelegedés 2 fokos korlátozására.